75715. lajstromszámú szabadalom • Berendezés változó pólusszámú forgó mezejű mótorok szabályozására

amelyben a motorok csatlakozása a kü­lönböző pólussízámok számára egy-egy tetszés szerint gerjeszthető generátorból vagy generátorcsoportból tápláltatik, az a nagy hátránya van, hogy a generátorok közül mindig csak egynéhány vanüzem­l>en, míg a többi teher gyanánt vontatta­tik. Ezt a hátrányt ama kapcsolásokkal izemben, amelyet a törzsszabadalomban tüntettünk föl, akként kerülhetjük el, hogy valamennyi generátortekercset liíd­vagy rekeszkapcsolással kötjük össze egymással úgy, hogy az indukált feszült­ség irányának bizonyos ágakban való megváltoztatásával, amit a mező gerjesz­tésének megfordításával érünk el, a te­kercselés különböző csomópontjai és le­ágazásai feszültséget kapnak vagy fe­szültség nélkül maradnak. A 4. ábrán a találmánynak legegyszerűbb, m magában véve ismert példáját tüntettünk föl az áramkör egyik fázisának számára két pár leágazással. Ha a négy tekercságban a kihúzott nyilak irányában feszültség indukáltatik, úgy az (x, x) csomópontok között potenciálkülönbség lesz és vala­mennyi tekercságat kihasználjuk, míg az (y, v) csomópontok feszültsége egyenlő lesz úgy, hogy az utóbbiak ki­felé áramot nem szolgáltatnak: Ha a fe­szültség irányát két szemben fekvő ág­ban fölcseréljük úgy, hogy a pontozott nyíl irányában folyik bennük áram, úgy az egész feszülségkülonbség az (y, y) csomópontokban jelentkezik, míg az (x, x) csomópontok feszültsége egyenlő lesz. Efféle rekeszes tekercselés segélyével a forgóáramú rendszer minden egyes fá­zisa számára valamennyi generátort min­dig tökéletesen kihasználva, tetszőlegesen választott különböző vezetékszálakat láplálhatunk forgófeszültséggel. A több­fázisú kapcsolás egy másik példáját az 5. ábrán látjuk, amelyben mindkét forgóáramú (x, y) vezetékszálnak három csatlakozó pontja a másik szál csillag­pontját alkotja úgy, hogy a két vezeték egymást nem zavarja. A 4. ábrán látható egyszerű rekeszes te­kercselést a 6. ábrán láthatjuk használat­ban föltüntetve. A (gl) és (g2) generá­tor, amelyek közös tengelyre vannak sze­relve, két-két szétválasztott (wl, w2) te­kercset hordanak úgy, hogy a négy te­kercságait a Ö. ábrán rajzolt összekötte­tésekkel oly négyszöggé egyesíthetjük, amelynek szemben fekvő oldalai mindig egy és ugyanazon generátorban feküsz­nek. Ha tehát a (g2) generátor zárt (s) gerjesztőkapcsolója esetén, a (g) generá­tor (u) gerjesztőátkapcsolója van akként bekapcsolva, hogy a feszültség mindkét generátorban egyértelmű, ahogy a veze­tékbe berajzolt nyilakkal jelöltük, úgy csupán az (x) távvezetékben folyik áram és feszültség, míg az (y) vezeték feszültség nélkül marad. A (gl) generá­tor gerjesztésének az (u) átkapcsolóval való egyszerű átváltásával a generátoro­kat ellenkező értelemben gerjeszthetjük; ezt az esetet a vezetékek mellé rajzolt nyilakkal jelöltük. Ekkor az (y) távveze­tékbe jut áram és feszültség, míg az (x) Ar ezeték marad feszültség nélkül. Egy efféle kettős generátorral, amelyet ter mészetesen tetszőleges fázisszámmal ké­pezhetünk ki, két különböző vezeték­szálba a gerjesztőáram átváltásával tet­szés szerint feszültséget szolgáltatha­tunk, anélkül, hogy bárminő erősáramú átkapcsolásra volna szükség. A törzsszabadalomban leírt elrendezés­hez hasonlóan ebben az esetben is mellőz­hetjük a kettős generátorokat és egyszerű generátorokat alkalmazhatunk helyettük, ha ez utóbbiakban gerjesztőtekercsek egy részét átkapcsolva, pólusuk számát megváltoztatjuk. A törzsszabadalomban kifejtettük, hogy a pólusok átkapcsolá­sakor a meg-felelő sztatortekercsben in­dukált feszültség szintén megfordul. E célból a különböző sztatortekercseket re­keszkapcsolásban egyesíthetjük, és ekkor a generátor minden pólusszámánál a sztatortekercsben bizonyos csomóponto­kat kapunk, amelyek feszültségkülönbö­zetet mutatnak, míg mások feszültség nélkül maradnak. A 7. ábra szerint a 4.

Next

/
Thumbnails
Contents