75681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széles és párhuzamos peremű tartók előállítására
duzzasztatnak. A hengermű (Sr) oldalán a függőleges henger kettős kúpból és ráillesztett hengerekből álló alakja következtében a peremeinél megtört kettős Y-alakú előszelvényhez illeszkedik, míg az (St) oldalon a hengert kettős kúp határolja. Ezáltal többek között még azt is elérjük, hogy a peremvégek nyúlása a szelvény egyéb részeinek nyúlásával egyenlő. Ezáltal ugyanis, hogy az (St) oldalon a függőleges (3) hengernek kettős kúpalakja van, a hengerlésnél ezen az oldaT Ion a (Wl) vastagodás képződik, mely az össze nem szorított <(F) peremrészből és a (B) kiszélesedésből van összetéve. Ezen vastagodást ezután a következő hengerlési szakasznál, miután a rúd 180°-kal megfordíttatott, a tulajdonképeni (D) peremvékonyításon túl mint többletet le kell sajtolni (3. ábra). Ez a „többlet", az (Sr) oldalon (W2)-vel van jelölve és nagyobb nyújtást tesz szükségessé, mint a mekkorát a jelenleg ismeretes eljárásoknál végeznek. Ennek következtében azonban a peremek szélein repedések nem képződnek, míg ez eddig gyakran előfordult. A (W2) vastagodás nemcsak nagyobb nyújtást tesz szükségessé, hanem a peremek végeinek növekedésével (és nem összezsugorodásával) jár, mint ez a 3. ábrán ia (Z) peremnövekedés által jelölve van. Az (St) oldalon tehát nagvobbfokú duzzasztás jöhet létre és ennek következtében ezen az oldalon is nagyobbfokú nyújtást érünk el. A megmunkálandó anyagnak a peremek végein való ezen összetorlódásával, illetve fönntartásával az anyag azon töíekvésével, hogy a peremvégektöl a gerinc felé vándoroljon, ami a hengerlés közben a henger egyes pontjainak a vízszintes henger tengelyétől való távolsággal növekedő sebessége következtében bekövetkezik, erőteljesen szemben működhetünk. Ezáltal továbbá a peremeknek csaknem tetszőlegesen nagy szélességet adhatunk, míg a párhuzamos peremű tartók előállítására eddig ismertté vált eljárásoknál a peremvégekhez fekvő hengerpontoknak föntemlített, erősen csökkentett sebessége következtében a perem szélessége 400 mm.-nél nagyobb nem lehetett. Áz új eljárás lényeges előnye továbbá az a körülmény is, hogy a függőleges (3) hengernek egyenesvonalú kúpfölületekkel való határolása következtében (2. ábra) az (St) duzzasztási oldal is nyitott kaliberré válik és ezáltal minden tarajképződés lehetetlenné van téve. A (Wl) vastagodás (3. ábra) nem vesz föl oly nagy nagy méretet, hogy a függőleges (3) henger éles (K) peremeit elérhetné. A hengerelés vége felé csak egész csekély nyomást fejtünk ki úgy, hogy az (St) oldalon úgyszólván egyáltalán nem következik be duzzasztás vagy szélesítés. A kapott peremek ezáltal mindenütt egyenlő vastagak és hosszúak. Az ily módon a 2. ábrán föltűntetett berendezésben elkészített (E) rúdat az ezen berendezés mellett vagy mögött elrendezett simító készletbe vezetjük (4. ábra), amelyben a peremek fölhajlíttatnak, kissé duzzasztatnak és simíttatnak. A megtört peremeknek a hengerlés végén való fölhajlítása által a hengerlési feszültségek nemcsak a peremek tövénél, hanem a perem összes részeiben kfegyenlíttetnek. A leírt eljárás keresztülvitelére szolgáló univerzális hengerműben (2. ábra) a hengerek ismert elrendezésűek. Ügy a két (1, 2) vízszintes henger, mint a két (3, 4) függőleges henger beállítható és egy síkban fekszik. A vízszintes hengerek hajtatnak, míg a függőleges hengereket az anyag viszi magával. Az (1, 2) vízszintes hengerek egymással egyenlők, de azok bal- és jobboldalának szelvénye különböző, amennyiben a hengerek a baloldalon (St)-nél a (G) duzzasztófelületekkel vannak ellátva. A (3, 4) függőleges hengerek különbözőkép vannak alakítva és pedig oly módon, hogy mind a négy henger