75587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos berendezések szigetelésére
Megjelelt 1919. évi december hó 9-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75587. szám, VII/g. OSZTÁLY. Eljárás elektromos berendezések szigetelésére. ELEKTRO-MATERIAL G. M. B. H. CÉG BERL1N-NEUKÖLLNBEN. A bejelentés napja 1918 jnnius hó 10-ike. Elsőbbsége 1918 április fcó 11-ike. Elektromos berendezések szigeteléséhez eddig ragasztóanyaggal bevont szalagokat használtak, melyek ragasztóképességüket hosszabb ideig megtartják. Az ilyen szalagokkal való dolgozás már a kezeknek elkerülhetetlen bepiszkítása miatt is kellemetlen, ezenkívül a szalagok idővel megkeményednek és használhatatlanokká válnak. Használtak továbbá úgynevezett Jakonett-szalagokat is, melyekkel a szigetelendő tárgyakat körülgöngyölték, ezután szigetelőlakkba vagy olajba mártották és vákuum bán megszárították, mire a tárgyak használatra készek voltak. Ezen eljárás hátránya, hogy a bemártásnál gyakran légbuborékok képződnek, melyek a szigetelést hátráltatják és rövidzárlatokra adnak okot úgy, hogy az említett módszerrel ■egyenletes szigetelés csak nehezen volt elérhető. Használtak ezeken kívül olajos szalagokat is, melyek azonban nehezen gyárthatók, minthogy a mozgó állapotban szárítandó szalagok szárításához legalább 50 m. hosszúságú terekre volt szükség. A találmány tárgya uj szigetelőeljárás, mellyel az ismert módszerek hátrányai elkerültetnek és melynek további előnye, hogy a szükséges szigetelőszalagok egyszerűen és olcsón állíthatók elő és ugyancsak egyszerűen és megbízhatóan erősíthetők meg a szigetelendő tárgyakon. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy pl. szalagalakú szigetelőszöveteket állítunk elő, melyek szigetelőanyaggal vannak átitatva. Szigetelőanyag gyanánt pl. cellulozaeszterek, mint acetil- vagy nitro-: vagy formileelluloza és effélék vagy természetes és mesterséges gyanták vagy általában oly anyagok jöhetnek tekintetbe, melyek megszáradásuk után megfelelő oldószerrel bevonva rövid időre újból ragasztóképesekké lesznek. A szigetelőanyag előállításához a szöveteket pl. az oldatot tartalmazó tartályba márthatjuk vagy az oldatot a szövetekre fecskendezéssel íölvihetjük, rákenhetjük, ráecsetelhetjük, ráhengerelhetjük stb. A fölösleges telítőanyagot magában véve ismert módon, hengerekkel vagy más ezen célra alkalmas szerkezetekkel leszedjük, ezután a szövetet megszárítjuk és kívánt szélességű szalagokká vágjuk. A szárazon föltekercselt szövetsávok vagy szalagok tetszőlegesen szállíthatók, korlátlanul tartósak, használatra mindenkor készek és emellett szigetelőképességük a szokásos NYOMDAHIBA'*
