75565. lajstromszámú szabadalom • Hosszmerevítés lágytestű léghajók számára
tolják. Hogy a burok feszítőerejének ezen hatását még jobban kihasználhassuk, célszerű a nyomórudakat létrához hasonlóan hossz!- és harántrudakbóü szerkesztett egységekből összeállítani, melyek diagonálisan futó szálakkal fektetett szövettömlőben vannak a burokra ágyazva úgy, hogy a szövettömlőt a burok feszültsége kifeszített helyzetben tartja és így a maga részéről is a létracsuklóknak kitérését minden irányban gátolja. A rajzban ezen foganatosítás! alak van föltüntetve. A mellékelt rajzban 1. ábra a találmány tárgyát képező! hosszmerevítéssel ellátott lágytestű léghajó oldalnézete és előlnézete. 2. ábra a burok egy részének keresztmetszete a nyomórúddal, 3. ábra a 2. ábrabeli részlet távlati képe, 4. ábra pedig az erők eloszlását mutatja. Amint az 1. ábrából látható, az (e) léggömb burkán a kerület mentén négy (x) nyomórúd van elosztva, melyek a léggömb középrészére terjednek és a két csúcsát szabadon hagyják, mivel a találmány szerint szerkesztett nyomóra - daknak csakis azon részre kell terjedniük, amelyek a legnagyobb hajlítást szenvedik és a leginkább hajlanak ráncképzésre, ami többnyire csupán a léggömb középrészén történik. Mindegyik nyomórúd. a 2. és 3. ábrában látható módon (a) és (b) hosszrudakból és (d) harántrudakból áll, amelyek (c) csuklókkal vannak egymással összekötve. Az alsó (a) hosszrúd az (e) burkon zsinórokkal vagy hasonlókkal van megerősítve, míg a fölső (b) hosszrúd a burokra varrt (f) .szövetsegélyre van hasonlóképen megerősítve, amely oly széles, hogy a léggömbbe vezetett gáz nyomására a burok és az (f) szegély szétfeszül és tömlőalakú cellát filkot, amelyben a merevítőrudak fogvatartatnak. Az (f) szegély oly szövetből áll, amelynek fonalai a 3. ábrában jelzett módon a nyomórúd tengelyéhez képest diagonálisan futnak. Mivel továbbá a burok szövete többnyire több szövetrétegből áll, amelyek közül az egyiknek fonalai diagonálisan futnak, úgy a buroknak a nyomórúddal befelé szorított részén ugyancsak vannak oly fonalak, amelyek a nyomórúd tengelyéhez képest diagonálisan futnak. Ezen, a nyomórúd szövet - burkában és a léghajóburkában futó diagonális fonalak a csuklós létrában hiányzó diagonális rudakat pótolják, amint ezt a 4. ábrabeli erődiagramm mutatja, Ezekben (A, B, C, D) egy nyomórúdegység váza metszetben. Valamely okból ezen váz az (e) burok belseje felé szoríttatik, míg az (A) és (D) csuklókon együtt a (P) hosszirányú nyomóerő megy keresztül. Mivel a nyomórúdnak a rajzban föltüntetett helyzete csupán az (A, B, C, D) négyszög parallelogrammszerű eltolódása folytán keletkezhetik, úgy a (D—B) dia gonálisnak meg kell hosszabbodnia. Mivel azonban a burokban és az (f) szegély szövetében diagonálisan futnak a fonalak, úgy azon fonalak, amelyek a (D—B) diagonális irányában futnak egyedül fölfogják a feszítőerőt és arra törekszenek, hogy (D—B) diagonálist megerősítsék. A 4. ábra alsó részében a (D—B) diagonálison keresztül a rajz síkjára merőlegesen vett metszet van a képsíkba fordítva föltüntetve; (D’—B’) a diagonális, (ív—D') és (L—D’) a kifeszített burok diagonális fonalai, (K—B’) és (L— B’) a kifeszített (f) szegély fonalai. Míg ezen fonalak a csukló beszorítása előtt a (P, M, Q, N) helyzetben feküdtek, addig most a (K, D\ L, B’) helyzetbe vannak húzva. Ennek következtében a burok harántfeszültsége a (D\ K, B’, L) feszítőszárakra nagyobb feszültséggel oszlik el úgy, hogy a (D’) és (B’) pontok annál erősebben szoríttatnak egymás felé, mennél messzebb fekszenek egymástól. Ha a. (I-)’. L) és (B\ L) szárak egy egyenesbe e-si NYOMD
