75538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületek előállítására és kezelésére
hatást pl. egyszerű módon úgy érjük el, hogy a töltésekhez, amelyekből a nitrogént, ki akarjuk választani, olyan anyagokat adunk, amelyek az említett katalyzátorokat gáz- vagy gőzalakban hozzák létre. 1.Kiviteli példa az elégetésre. A tetszőleges nitrogéntartalmú szénfajtákat a végső lúgok gyanánt kapott klónnagnézium- vagy klórkáleiumluggal öntjük le, vagy pedig ezen lúgokat az izzó övbe fecskendezzük. Elégés alkalmával a kemencében sósav válik szaluddá, amely az ammónia képződését elősegíti és annak fölbomlását megakadálvozza úgy, hogy jelentékeny kiaknázást érhetünk el, ha a füstgázokat vízzel kimossuk. 2. Kiviteli példa a kokszolásra. A kokszolást gázalakú sósavnak a retortába való vezetése mellett végezzük. A sósav mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy ki), a szénben lévő nitrogéntartalom felének feleljen meg. A sósavegyenértéket azért állapítjuk meg kokszolásnál kb. a nitrogéntartalom feléhez viszonyítva, mert a koksz pvrogén szétrombolása nélkül csak a nem fix nitrogén kapható meg, amely az összes nitrogéntartalomnak kb. felét teszi. A másik fél, ;iz u. n. fix nitrogén a kokszban marad. A sósav az ammóniát elégés ellen megvédi és a gázvízzel együtt lecsapatik úgy, hogy egyáltalában nem, vagy csak nyomokban jut el a berendezés többi részeibe. Ilymódon sikerül a szénben lévő nitrogén 50%-át megkapni, míg eddig a kokszolásnál tudvalévőleg csak 12 1.5% volt kiaknázható. Ha a jelen eljárással elérhető eredményt a nem fix nitrogénre számítjuk át, amely a szén pvrogén szétrombolása nélkül megkapható, akkor a kiaknázás arányszáma 00%. 3. Kiviteli példa az elgázodtásra. Az 500—1000° C. hőmérsékletű övbe pl. sósavat vezetünk be gőzalakban és a szón nitrogéntartalmával egyenértékű mennyiségben. Ez esetben az adalék a szén egész nitrogéntartalmára van számítva, mivel itt a szén pvrogén szétrombolása megy végbe. A sósav védőhatása olyan jelentékeny, hogy nagyobb méretű technikai kísérleteknél gázelemezési úton a szénben lévő összes nitrogén 99%-ának kiaknázása volt elérhető. A ízzel való egyszerű, kezdetleges kimosás 60% kiaknázást. eredményezett. A védőhatás kettős égési övvel biró generátoroknál is föllép, amelyeknél a képződött gáz a kátrányköd fölbontása céljától egy második égési övön is áthalad. Míg a szokásos eljárás mellett az esetleg képződő ammónia ezen második övben teljesen fölbomlanék, addig a jelen eljárásnál ez nem következik be. 4. Kiviteli példa a nagy olvaszt ¿»üzemhez. Izzó nagyolvasztókokszot klórmagneziumlúggal öntünk le. Az izzó koksz ezen lúgot fölszívja, a vizet elpárologtatja, és ilvmódon klórmagnéziummal telítődik. Az erre következő nagyolvasztóüzemnél a magas hőfok hatása alatt ammónia és sósav szabadul föl, s ez utóbbi az ammóniát elégés ellen megvédi. 5. Kiviteli példa laboratóriumi bemutatásokhoz. A jelen eljárás hatása igen könnyen igazolható azáltal, hogy agyagcserepekkel töltött és magas hőfokra hevített elégetőcsövön ammóniatartalmú gázokat vezetünk át, amelyek tudvalévőleg a hőmérséklet nagysága arányában ammóniatartalmúknak Msebb-nagyobb részét bomlás folytán elvesztik. Ugyanezen kísérletnek halogén-hydrogénsav hozzáadása mellett való végrehajtása azt eredményezi, hogy a kötött nitrogén változatlan és nem csökkenő mennyiségben megy át az izzó csövön, amivel a jelen találmány szerinti védőhatás föllépte szembeötlő bizonyítékot nyer. A jelen eljárásnál a kötött, nitrogén NVQf
