75523. lajstromszámú szabadalom • Levegőtisztító patrón a szénsav lekötésére egymáshoz képest párhuzamosan elrendezett maró alkálirétegek segélyével

6. ábra egy másik foganatosítási példának függélyes hosszmetszete a 8. ábra

6—6 vonala szerint; a

7. ábra függélyes hosszmetszet a 8. ábra 7—7 vonala szerint; a

8. ábra függélyes hosszmetszet a 6. és

7. ábra 8---8 vonala szerint; a

9.; ábra egy ötödik foganatosítási példának a maróalkáliréteggel párhuzamosan vezetett metszete; a

10. ábra és 11. ábra metszetek a 9. ábra A—B, illetve C—D vonala szerint.- Valamennyi ábrában (a) jelzi a berendezést magában foglaló bádogedényt, (b) a levegő belépési és (c) á kilépési helye;

(d)-vel vannak jelölve a maróalkálirétegek, amelyek ismert módon mint lapos, síma testek vannak kiképezve és szűrőpapírból vagy bádogból való aljazatokkal vannak ellátva és tetszés szerinti helyzetben lehetnek az edényben elrendezve. A maróalkálirétegeket a hozzájuk derékszög alatt állított (e) falak (pl. bádogból) tartják távol egymástól, amely falak az egyik szemcserétegtől á másikig terjednek és lábaikkal a föntemlített aljazatnia ig vagy közbeeső rétegekig érhetnek.

Az 1. ábra szerinti foganatosítási példánál a tisztítandó levegőt az (e) falak legyezőszerűen szétvezetik. Az 1. ábra szerinti berendezés keresztmetszete, pl. lényegileg megfelelhet a 3. ábrában látható keresztmetszetnek. A levegő számára való három átvezetőcsatorna helyett lehet azonban csak két csatornát vagy háromnál több csatornát, is elrendezni.

A 2. és 3. ábra szerinti berendezésnél a tisztítandó levegő egyrészt legyezőszerűen szét- másrészt ismét összevezettetik.

A 4. és 5. ábra szerint a falak TT alakban vannak 'görbítve és egymással széniben akképen clállítva, hogy a levegőáram számára zeg-zugos út keletkezik.

A 6—8. ábrák szerint, amelyeknél a 6. ábra a levegöáramot a belépésénél, a 7. abra pedig a kilépésénél tünteti föl, az

(e) falak csigavonalban vannak elrendezve. A levegőáram először a középső

maróalkáli rétegek között csigalakú úton halad a középig (ti. és 8. ábra), itt a két oldalsó (f) nyíláson át jobbra és balra szétterjed (8; ábrát és ugyanilyen úton a külső rétegek között a (c) kilépési toldathoz áramlik. (7. és 8. ábrák).

A végből, hogy a levegő útjáról a (>—8. ábrák szerinti foganatosítási példánál tiszta képet kapjunk, tekintetbe kell vennünk, hogy a kiáramló levegőnek a 7. ábrában látható mozgási pályája a két oldalsó, csigaalakú csatornában (8. ábra

7—7 vonal szerinti metszet) a beáramló levegőnek a középső csigaalakú csatornában való (8. ábra 6—6 vonala szerinti metszet) útjának folytatásában fekszik. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy a középső csigalakú csatorna (6. ábra) alul a levegő belépése ellen zárva van, míg a két oldalsó csatorna (7. ábra) fölül van a levegő belépése ellen zárva. Levegőbelépés csakis a középső csatorna bemeneténél van, míg a közös levegőkilépés a két oldalsó csatorna kimeneténél fekszik.

Ha a levegőnek kirésze az (e) falak alatt közvetlen rövid zárást keres és talál, úgy ez nem baj, mert ezen úton a levegő közvetlen érintkezésbe jut a. maró-, alkáliákkal.

Célszerű az (e) falakat fölszívóképes anyagból, pl. szűrőpapirlemezből, készíteni.

A 9—11. ábrák szerinti foganatosítási példánál , a találmány szerint elrendezett vezetőfalak a maróalkálirétegekkel párhuzamos, magukban véve ismeretes közfalakkal vannak összekötve, amely összeköttetés különösen előnyösnek bizonyult.

Ezen példánál is föl van tételezve, hogy a levegő alul lép be az (a) regenerátoredénybe és onnét- fölül lép ki. A be- és elvezetés nincs külön föltüntetve. Merőlegesen a lapos, tetszés szerinti módon kiképezett (d) maróalkálirétegekhez, amelyek itt is (1. a 10. ábra alsó rétegét) fölszívóképes közbeeső. rétegekkel lehetnek ellátva, vannak ismét az (e) vezetőfalak elrendezve, amelyek itt, különösen a 11. ábrában látható módon, a (d) rétegek szá