75444. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bombák és lövedékek ejtő időpontjának meghatározására légijárműveken

— 2 tani, továbbá oly hajtókészülékre. amellyel az említett irányvonalat bizonyos törvény szerint kilendíthetjük. Ilyen berendezés lényegét a csatolt rajz 2. és 3. ábráján két egymásra merőleges metszetben vázlatosan tűntettük föl.Avégből, hogy az irányvonal szükséges kilendítésének törvényét meghatározhassuk, minden' mozgást a repülőgéphez viszonylagosan kell megfigyelni, azaz a röpülőgépet a talaj fölött légüres térben tételezzük föl nyugvó helyzetben és alatta mozogjon a föld a céllal együtt a röpülőgép sebességével. Tételezzük föl, hogy a röpülőgép az (F) pontban (1. a csatolt rajz 1. ábrájátl, a cél pedig azon pillanatban, amidón a bombát a röpülögépről az (F) ponton ledobjuk, a (Z) pontban van. A (B) pont a bombának a földön való találati pontját jelöli. Ahhoz, hogy a bomba a (Z) célt találja, az utóbbinak a bomba esésének ideje alatt a (Z) pontból (B)-be kell jutnia. A (B) pont, amelyben a bomba a földet találja, légüres teret tételezve föl, függélyesen az (F) pont alatt fekszik, mivel a bomba a nehézségi erő hatása alatt, légüres térben való esésekor, állandóan függélyesen a röpülőgép alatt marad. Ha a cél a (v) sebességgel mozog tova a röpülőgép alatt és az utóbbi a (h) magasságban lebeg a cél fölött, amely magasságnak a (T) esési időtartam felel meg, úgy az a föltétel, hogy a (Z) pont a (T) esési idő alatt (B)-be jusson, be van tartva, ha Z — B = vT. A bombát téhát azon pillanatban kell leejteni, ha a cél az (F) pontból nézve, a © előrevető szögben mutatkozik. Hogy már most a (v) sebességnek előzetes külön meghatározása nélkül, automatikusan kapjuk meg a heiyes <p előrevető szöget, e célból az irányvonalat előbb nagyobb (©0

) előrevető szögre állítjuk be és azon pillanatban, amelyben a cél a (Z0

) pontba érkezett, a célvonalat az (F, Z0

) vonalnak a (P0

) ponton átmenő függélyessel való metsző pontjától lefelé akként mozgatjuk, hogy a (P0

) pont egyenletes sebességgel mozogjon függélyesen. lefelé. Ha a sebességet (k)-nak nevezzük és a (P0

) pont kezdeti helyzetét akként választjuk, hogy a (P — P0

) vonalat a (k) állandóval a bomba (T) esési idejében kellene végigfutnia, hogy tehát (P—P0

= k T), úgy be lehet bizonyítani, hogy az irányzéksugár az (F —Z0

) helyzetből ugyanazon idő alatt jut az (F — Z) helyzetbe, mialatt a cél a (Z0

) pontból a (Z) pontba jut. Amíg tehát az irányvonal a (P0

) pont mozgásának kezdetén a célra volt beállítva, egyelőre attól ismét eltávozik, minthogy a két mozgás nem egy és ugyanazon törvényt követi; de az irányvonal azon pillanatban, amidőn a cél a (Z) pontban van, tehát amikor a helyes (©) előrevető szög be van állítva és a bombát le kell ejteni, ismét a célra irányul. Ha most még az időt, amely azalatt múlik el, amíg a (P0

) pont (P)-be jut T-vel, és azon időt, amíg a célpont a (Z0

) helyből (Z) állásba megy át, (t)-vel, végül pedig az (F — P) vonal hosszát (c)-vel jelöljük, úgy a következő egyenleteket állíthatjuk föl a geometria törvényei alapján: tg ? = tg ?0 — v. T c h —

k.T + k v . T-f-v. t __ c h ~ k . T Ha a két egyenletet egymással elosztjuk, úgy a következő képlethez jutunk: tg © _ T T tg^~T + t —

T + T Tényleg bekövetkezik tehát, hogy a választott föltétel esetében -r = t lesz, azaz hogy ezen idő lefolyása után az (F)-től (Z) felé néző célirány a (P) pontnak mindenkori helyzetével föltételezett (F, P) irányvonallal ismét összeesik, a cél tehát a bombának a célra való helyes találata számára szükséges előrevető © szögben jelentkezik, aminek az a föltétele, hogy a (<p0

) irányzószög a fönti föltételi egyenletnek J tg % = j megfelelően állíttatott be. Minthogy a (c) hossz és a (k) sebesség a készülék állandói, úgy a ©o előreirányzó szög csupán a bombának (T) esési idejétől függ. Ez azonban a röpülőgép (h) magassága által ismét egyértelműen van meghatározva, úgy hogy a skálát az irányvonalnak az előreirányzásra való beállításához nem szögmérték szerint