75421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony tüzelőanyagoknak égési erőgépekbe való bevezetésére és azokban való elégetésére
at.-ra terjed ki, természetesen nagy mértékben csökken, ami az elégést kedyezőtlen módon késlelteti. Ezt a hátrányt a találmány tárgyánál teljesen elkerüljük, minthogy a kiszorító- és porlasztóközeget a föntiekben ismertetett módon a vízgőz képezi, mely képződéséhez külső hőt nem igényel abban a pillanatban, amelyben az elégés- megindítására vagy az elégés folytatásának sebességére való tekintettel ezt a hőt nem nélkülözhetjük. A leírt rendszerű ismert motoroknál ezenkívül igen komplikált és érzékeny üzemanyagszelepre vagy tűre van szükség-, melyet a mindenkor használandó üzemanyagnemnek megfelelően be kell állítani. Ezzel szemben az új eljárás szerint működő motornál az üzemanyag' hozzávezetését egyszerű rúgó terhelésű szelep végzi. Az új gép további előnye abban áll, hogy fordulatszáma sokkal nagyobb lehet, mint az eddig ismert motoroké, melyek nem végezhetnek percehként néhány' száznál több fordulatot, minthogy különben az elégés túlságosan lassan megy végbe és a befecskendezés mögött túlságos mértékben visszamarad. Ha az ilyen motorokat gyorsan járatjuk, akkor nem dolgoznak többé egyennyomással, a diagrammban a nyomásgörbe azonnal a holtpont után lehajlik és az elégés a munkalöket jelentékeny részére kiterjed, sőt még a kipuffogás megkezdése után is folytatódik. Ezt a hátrányt ugyan esetleg a katalízis'magában véve ismert elve alapján, víz l>efecskendezésével az ismert motoroknál is el lehetne kerülni és a fordulatszámnövelését el lehetne érni. Ezáltal azonban a gép még komplikáltabb lesz, minthogy a költséges és nem gazdaságosan dolgozó légsűrítőn, valamint a költséges üzemanyagszelepen kívül még külön vízbefecskendezőszerkezetet is igényel. A taalálmány tárgyát képező gépnél ezzel ellentétben az üzemanyagot és a vizet az elégési folyamat alatt oly módon vezetjük be, hogy az elégés egyenletes lefolyású is a dugattyú sebességnek megfelel. Ezt a célt a befecskendezés sebességének, illetve tartamának szabályozásával valósítjuk meg. Az új gép további előnye gyanánt fölemlítjük, hogy a gépnek nem kell nagy kompresszióval dolgoznia. Ha a gépet időnként igen lassan akarjuk járatni (pl. hajómotorok esetében), akkor ezt egyszerűen azáltal érjük el, hogy az üzemanyag és a levegő, valamint esetleg a víz bevezetését fojtjuk vagy esetleg a komprimált közeget külön szelepen át részben ki bocsátjuk. Az eddig ismert motoroknál mindig nagy kompresszióra van szükség, hogy az elégéshez megkívánt hőmérsékletet elérhessük. Ennek megfelelően az ilyen motorokat nehéz lendítőkerékkel kell ellátni, ami által a súlynövelés káros voltát nem is tekintve, kevésbé gyorsan szabályozhatók és ezért kevésbé manőverképesek. A találmány főlényege azonban abban áll, hogy a sokkal gyorsabb elégés következtében lényegesen jobb hatásfokot érünk el, minthogy a hőveszteségek számára kevesebb idő marad. Minél nagyobb H dugattyúsebesség, annál rövidebb idő alatt alakíttatik át az elégés hasznos munkává úgy, hogy a hő- és nyomásveszteségek csak rövidebb ideig léphetnek föl, míg ha a tökéletes elégés a munkalöket kisebb része alatt játszódik le, a dugattyúra nagyobb nyomás hat. Ha a vízzel való katalízis ezen hatása más ismert motoroknál már el is éretett, úgy ezzel szemben arra kell utalni, hogy ezen eredmény eléréséhez az ismert motorok szerkezetét komplikálni kellett, míg a föntiekben jelzett egyéb eredmények nem voltak elérhetők. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás kivitelére alkalmas szerkezetek vannak föltüntetve. Az 1. ábrán égési erőgép hengerénék és födelének fölső része hosszmetszetben van föltüntetve az új eljárás kivitelére alkalmas szerkezettel, mely főrészében két szelepből áll, melyek az alattuk a
