75299. lajstromszámú szabadalom • Elektromos varrathegesztő gép

pésénél is és ha az anyag valamely oknál íogva az elektródákhoz való tapadás felt hajlik, a képlékeny anyag a hegesztési zónából kiszakíttatik. Ehhez még hozzájárul, hogv a minden pillanatban a görgőt elhagyó hegesztési zóna még nem ért el kellő szilárdságot, minthogy közvetlenül a görgővel való érintkezési pontjának elhagyása után még hegesztőmeleg, tehát húzóigénybevételeket nem bír el. ha tehát az összehegesztett anyag a hegesztési zónában feszültségeket mutat, úgy ezek a feszültségek azzal a törekvéssel bírnak, hogy a varratot szétszakítsák. Minthogy pedig a varrat közvetlenül az elektiódák elhagyása után még nem szilárd, azonkívül sehol alá nincs támasztva, az anyagfeszültségek sokszor oda fognak vezetni, a varrat közvetlenül a görgő mögött hegesztőmeleg állapotban részben ismét elszakad. Ily anyagfeszültségek akkor is föllépnek, ha liengerkerületek vagy effélék gyűrűalakú varratairól van szó. így példáúl az eddigi varrathegesztési eljárással jóformán lehetetlen egymáshoz képest konaxiálisan álló bádoghengereket körülfutó gyürüsvarattal valóban tömítöen összehegeszteni.

Az új eljárás az eddigi szokásos futó varrathegesztés összes hátrányait kiküszöböli. A munkamenet a következő:

A görgőselektródák lépésszerüen mozognak, vagyis a görgőselektróda kis darabon elforog, azután bizonyos ideig áll, mire ismét elforog. Amellett az áramkapcsolás úgy van a görgők lépésszerü mozgásával összekötve, hogy a hegesztési áram a lépésszerü mozgásnak csak egy része alatt és pedig a nyugalmi fázis nagyobb része alatt van bekapcsolva.

Ennek következtében a hegesztőgép következőkép működik:

A varratnak a görgö alatt fekvő részén az áram áthaladva a hegesztési hőfokot éri el és az elektróda nyomás által hegesztetik; közvetlenül azután az aramot kikapcsoljuk, míg az elektródanyomás azon a ponton még rövid ideig fönnmarad.

Ennek folytán a hegesztési hely az

elektródák és a környezet hőelvezetése által nyomás alatt kihűl, úgy' hogy a görgő a rákövetkező továbbmozgásnál egy más szilárddá vált hegesztési helyet hagy el.

Ennek következtében nem állhat be a varratnak anyagfeszültségek folytán való szétszakadása. Ugyanígy azonban a göigo ezen lépésszerű mozgásnál hajlékonnyá vált anyagot a hegesztési varratból nem emelhet ki, minthogy az idő alatt, amikor az anyag hegesztési meleggel bír, mozgás nincsen. Igv tehát lehetséges a hegesztés ezen új elvével, minden esetben tökéletesen síma varratokat elérni.

Az új munkaeljárásnak másik előnye az, hogv az a bádogfölület csekély úsztátalanságaival szemben kevésbbé érzékeny, mint a szokásos görgőhegesztés. így példáúl az új eljárás szerint lehetséges egy hegesztési varraton kétszer, háromszoi vagy többször végigmenni anélkül, hogy a varrat elégésétől kellene tartanunk, ellentétben az eddigi hegesztési eljárásokkal, mivel ott a vékony pörkölési réteg,

mely a hegesztési meleg folytán a varraton képződik, rögtön a görgők odatapadásához vezet.

Az új munkamódnak ezen előnye különösen akkor érvényesül, ha önmagukban visszatérő varratokról van szó, mivel ilyenkor gyakran nem lehel elkerülni, hogy a hegesztés kiindulási pontján át ne haladjunk. Az eddigi hegesztési eljárásnál a kiindulási pontnak ezen áthaladása mindig azt eredményezi, hogy a hegesztési hely ezen a ponton keresztül ég vagy legalább is kifogásolhatóvá válik.

A csatolt rajzokon a találmány tárgynál képező eljárás foganatosítására \aló gép néhány kiviteli példán van föltüntetve.

Az 1. ábra szerint az (1) görgő (2) kapcsolókerék (3) zárókilincs segélyével lépésszerüen elforgattatik. A (3) zárókilincset az (5) csatlórúd révén a (4) excenter mozgatja. Az (5) csatlórúd támadási pontja a 2. ábra szerint a (6) rudazat és a

(7) csavar segélyével a kilincset viselő

(8) tengely lengési, tengelyéhez sugárirányban többé-kevésbbé közelíthető,

IMrOMI