75258. lajstromszámú szabadalom • Hajtótöltés légtorpedókhoz, rakétákhoz s hasonlókhoz

elkerüljük, másrészt pedig az egész töltést tömör és rugalmas tömeggé alakítjuk. A hajtótöltés anyaga közönséges rakéta töltés vagy valamely más magától égő (t. i. léghozzávezetés nélkül elégő) keve­rék vagy gelatinozott hajtóanyag lehet. Ha a hajtótöltés kicsiny, akkor azt mindössze két cellában helyezhetjük el; . légtorpedóknál vagy rakétáknál, melyek­nél a cellák mindig hengeres alakúak, a cella köpenyfalát elhagyhatjuk s csakis a cella fenekeket használhatjuk, melyek az egyes töltésrészek között kiegyenlítő ko­rongokként szerepelnek. A mellékelt rajz 1. ábráján egy henge­res töltéskamra példaképem foganatosí­tási alakja hosszmetszetben van föltün­tetve,- 2. ábráján pedig egy töltetlen kamra vau hosszmetszetben föltüntetve. A fémből vagy más valamely alkalmas szilárd anyagból való (A) hengeralakú cső mellső végén (D) fejrésszel, hátsó vé­gén pedig (6) fenékrésszel van elzárva, mely utóbbiba (C) nyílás van az (E, E, F) cellákban levő hajtótöltés elégése közben fejlődő gázok kibocsátására. A cellákat nemezből vagy más alkalmas anyagból készítjük, melyet valamely nem illó olajjal , itathatunk; ezen cellák az (A) kamrának megfelelően úgy. vannak méretezve, hogy azok a (G) hajtóanyaggal megtöltve, egy­másután a kamrába tolva s szorosan egy­máshoz szorítva, a kamrát teljesen meg­töltik. A (H) csatorna, melyet a kamra meg­töltése után pl. fúrással állíthatunk elő, a kamra hossztengelyébe bizonyos számú cellán keresztül hatol. Ezen csatorna hossza az égési -fölületet szabja meg. Azon celláknak válaszfalait vagy kiegyenlítő lemezeit, melyeken a (H) csatorna nem hatol keresztül, célszerű (J) áttörésekkel ellátni, hogy az égésnek ezen cellákhoz való terjedését megkönnyítsük. Ezen be­rendezés folytán a töltés égése celláról­cellára terjed (esetleg a csatorna kezdeti hossza szerint két vagy több cella is egy­szerre gyuladhat meg) s az egész töltés el­fogyásáig az égési sebesség egyenletes lehet. Hogyha csak kiegyenlítő korongokat al­kalmazunk, akkor a töltésnek sugár­irányban való rugalmasságát azzal érhet­jük el, hogy az (A) fémkamrát (2. ábra), kéregpapírból, posztóból, nemezből vagy más hasonlóból álló (K) béléssel látjuk el; ezen bélést szükség esetén még egy (L) fémből vagy más alkalmas anyagból való csőver betakarhatjuk oly célból, hogy a bélést-a töltés berakásakor megvédjük. A (K) bélést, akár. van (L) védőtaka­rója, akár nincs, teljes (t. i. köpenyfallal ellátott) cellákhoz is használhatjuk oly cél­ból, hogy a töltés rugalmasságát növel­hessük. A töltésnek a megkívánt rugal­masságot azáltal adhatjuk meg, hogy a cellák magasságát kicsinynek vesszük, azaz a cellák számát szaporítjuk, vagy pedig hogy a cellák falának vastagságát növeljük. Ha a légtorpedók, rakéták és hasonlók töltésénél az ismertetett módon járunk el, akkor a különböző részek, melyekbe a töl­tés el van osztva, gyakorlatilag egymástól függetlenek lesznek, még pedig nemcsak abban a tekintetben, hogy térfogatukat változtathatják, hanem elégésük tekinteté­ben is, amennyiben az elégés minden egyes cellában a másik cellában végbemenő fo­lyamatoktól függetlenül megy végbe, míg ezzel egyidejűleg a töltésnek elégése — mint egészet tekintve azt — folytonosan és egyenletesen megy végbe. Szabadalmi igények: 1. Hajtótöltés légtorpedók-, rakéták- s ha­sonlókhoz, jellemezve egy szilárdfalú kamrában vagy hüvelyben egymásmel­lett elrendezett cellák által, fokozato­san jobban-jobban égő, gázt fejlesztő poralakú hajtóanyag-tartalommal, mely cellájába annyira beszoríttatik s a cel­lák egymáshoz s a hüvely falához any­nyira összeszoríttatnak, hogy az összes cellafalak s a hajtóanyagnak külön-

Next

/
Thumbnails
Contents