75242. lajstromszámú szabadalom • Hosszú égési idővel bíró gyújtó

ható kapcsolatba. A gyújtóhüvél^t Viszont a csúcsára illesztett állítókulcs segélyével (2. ábra) forgatjuk; ez a kulcs egy kisebb és egy nagyobb a gyújtó alakja szerint kivájt süvegből áll, melyek széleiken (ti), illetve (ql) távolsági vagy fokbeosztással vannak ellátva.. A kulcs a (0 gyújtóhiir velynek a gyújtó csúcáát képező gombjára bajonettszerüen illeszthető föl, miáltal a gyújtóhüvely a kulcs segélyével hossztengelye körül forgatható. Az első elegygyűrü gyújtását az (1) gyújtóhüvely fölső részében elhelyezett ismert rendszerű gyújtókészülék az (m) tűzlyukon keresztül eszközli. Ha a gyújtó nulla- (kartács) helyzetben van, amint azt az 1. ábra mutatja, akkor a tűzsugár az égési utak vázlatos rajzán 3. ábra (A) föltüntetett közvetlen úton (a nyilak irányában) halad a srapnel robbanótöltethez vezető (n) robbanócsatornán keresztül. Egy meghatározott égési időtartam beállítására először az első és második (c) és (d), hosszabb égési időtartam beállítására pedig ezeken kívül még a harmadik és negyedik (e) és (f) lőporelegygyürűt használjuk, melyeket a föntemlített kulcs segélyével az alant leírt módon állítunk bc. Mint föntebb említettük a (g) gyújtótest továbbá az (a) és (b) elegykorongok egymással szilárdan vannak összekötve, tehát az elegykorongok nem foroghatok, ellen-. ben az (i) és (k) állítókorongok forgathatók; az elforgatásukat az (1) gyújtóhüvelyen kiképezett (11) továbbító végzi. Ha a beállítandó távolság olyan, hogy csak a két fölső elegygyűrűt kell igénybe venni, akkor a kulcs kisebbik süvegét helyezzük föl; most a kulccsal a gyújtóimvelyt addig forgatjuk, míg a megfelelő távolsági osztásvonal a fölső elegykorong jelző vonala fölött áll. A gyújtóhüvellyel természetesen együtt forog a fölső (i) állítókorong is, mivel az (11) továbbító már eredetileg ezen állítókorong megfelelő hornyában fekszik. Minthogy azonban a két állítókorong továbbító hornyai' bem fekszenek egymás fölött, a továbbító az alsó állítókorong telt peremén nyugszik. H^t nagyobb égési időtartam elérésére a két alsó elegygyűrűt is ki kell használnunk, akkor az állítókulccsal két müveletet kell végeznünk. Először a fönt leírt módon a-fölső (i) áHítókorongot teljesen köriíiforgafjuk, Vagyis addig ameddig az (if) ütköző azt megengedi. Ezen helyzetben a két állítókorong mindkét továbbítóhornya egymás fölött áll. Most az állítókulcsot levesszük és a nagyobbik süveget helyezzük a gyújtóra, amidőn természetesen a nagyobbik süveg üvege és a gyújtó fölső föliilete között egy kis köz marad szabadon úgy, hogy a kulcs egy darabon leszorítható, amíg a nagyobbik süveg üvege ismét fölfekszik a gyújtó fölületén. Ezáltal azonban az (1) gyújtóhüvely is leszoríttatott, miáltal utóbbi (11) továbbítója az alsó állítókorong továbbítóhornyába csúszik. Most a kívánt égési hosszra való beállítás ugyanúgy történik, mint a fölső állítókorong beállításánál és pedig addig, míg a kívánt távolsági osztásvonal az alsó elegykorong jelzővonalával összeesik. A továbbító az alsó állítókorongba való behatolásánál a fölső állítókorongból természetesen kilép. A rajz a gyújtót azon állapotban mutatja, melyben a fölső állítókorong az ütközőig el van forgatva; a továbbító még a fölső állítókorongba kapaszkodik, azonban ezen helyzetben az alsó állítókorong továbbítóhornyába leszorítható. Annak meggátlására, hogy a fölső (i) állítókorongba kapaszkodó (11) továbbító a lövedékforgás" kezdőénél az (1) gyújtóhüvely tehetetlenségénél fogva, áz állító korongot visszatartsa és ezáltal a gyújtóállást megváltoztassa, az (11) továbbító a gyújtóhüvelyen csappal vagy csavarral úgy van megerősítve, hogy ez a csap vagy csavar a lövedékmozgás kezdetén a gyújtóhiively tehetetlensége következtében lenyiratik. Egyidejűleg a fenékfölületén érdessé tett (1) gyújtóhüvely egy (o) ólom-