75231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lőfegyverek vetészeti teljesítőképességének fokozására

szék esztergályozás és fúrás által is készíthetők. A 11—15. ábra nézetben, illetve metszetben oly lövedéket ábrázol, melynél a nagyobb nyomófölületet képező összenyomható rész a súrlódás kisebbítése céljából . külső fölületén szakaszosan meg van vé- konyítva vagy le van lapítva úgy, hogy az ép karima egy igen rövid gyűrűt alkot a lövedék végén. Míg a föntebb jelzett ábrák szerint az összenyomható rész négyoldalú, addig a 16. és 17. ábrán ez a rész háromaldalú hasáb alakjában van kiképezve. A 18., 19. és 20 ábra oly foganatosítási alakot mutat be, melynél a lövedéknek a legnagyobb nyomófölületet képező része mögött vannak az ellapulások kiképezve úgy, hogy a gyűrűalakú karima emez ellapulások alakja és nagysága teljesen tetszőlegesen választható, hacsak olyanok azok, hogy a találmány céljának elérését lehetővé teszik. A 21. ábrán látható foganatosítási* alaknál a lövedéknek a hátsó végén alkalmazott, legnagyobb nyomófölületet képező, összenyomható karimán kívül még a mellső végén is van egy központosító duzzadéka, mely a lövedéknek a csőben való megszorulását meggátolja. Ezt a duzzadékot nem kell a lövedékkel egy darabból készíteni, kiképezhető az különálló, a lövedéken megerősített részből, mely lövés közben összenyomódik, illetve mikor a lövedék a csövet elhagyta, leesik arról. Leh'etne a központosításra a föntebb jelzett részek helyett a palástból kivágott, kihajlított karélyokat is alkalmazni, melyek a cső szűkebb szakaszán ismét befelé szóróinak. A 22. és 23. ábrán öszenyomhatö hosz.szanti bordákkal bíró lövedék látható, melyek a nagyob nyomófölületet alkotó gyűrű elé és mögé nyúlnak és a lövedéknek a csőben való jobb vezetését és központosítását biztosítják. A 24. és 25. ábrán egy oly lövedék látható, melynél az összenyomható hosszanti bordák csakis a nagyobb nyomófölületet képező gyűrű elé nyúlnak. ,n

, ^ A 26. és 27. ábra oly lövedéke^ ábrázol, melyeknél egy, illetve több nagyobb nyomófölületet képező gyűrű as

lövedék súly pontja közelében van kiképezve. A 28. ábrán oly lövedék látható, melynél a nagyobb nyomófölületet képező, összenyomható részt a palástnak fokozatosan szélesedő kiöblösödése alkotja. A -nyomófölületet képező, összenyomható részek mögött a lövedékben beesztcrgályozo't hornyok, csatornák, mélyedések stb. is lehetnek kiképezve, melyekbe a visszanyomott anyag beszorul. Ez különösen tömör, például ólomból vagy más fémből vagy valamely ötvözetből öntött lövedékek esetében célszerű. A 29—38. ábrán oly lövedékek láthatók, melyeknél a nagyobb nyomófölületet képező, összenyomható részt a lövedék egész hosszán végigmenő kiszélesítés képezi és melyeknél a jelzett rész összenyomását különleges berendezések könnyítik meg. • így a 29. és 30. ábrán látható foganatosítási alaknál az ólommag hosszanti irányban bordázva, a 31. és 32. ábrán ugyancsak hosszanti irányban futó, harántmetszetben keresztalakú áttöréssel ellátva, illetve fölhasítva van, míg a 33. és 34. ábrán az ólommagnak hengeres, a 35. és 36. ábrán kúpos furata, a 37. ábrán pedig elől egy kúpos furata van és hátul a lövegpalástnál vékonyabb. A 38. ábrán látható foganatosítási alaknál az ólommag két részből áll, mely részek között bizonyos hézag marad úgy, hogy a lövedék könnyen összenyomható, a céltárgyon való becsapásánál pedig könnyen elpusztulhat. Ügy a palástot, mint ennek hátul karirnázott szélét oly célból, hogy a lövedék összenyomása és vezetése tökéletesebben történjék, tetszőleges módon és tetszőleges helyeken föl is hasíthatjuk. Eme föntebb leírt és az 5—38. ábrán