75208. lajstromszámú szabadalom • Kézzel és önműködőleg töltő lőfegyver
— 3 — _gére húzott (12) körszelet, a závárzat (3) vájatába beforog. A fogantyúrúd (6) orrának a závárzat (2) vájatából való kikapcsoláskor tehát egyidejűleg a vonórúd (12) körszelet a závárzattal összekapcsoltatik. Ha a működtetést ellenkező irányban végezzük, akkor a föntemlített részek működése ugyancsak ellenkező értelemben történik. A (19) rögzítőemeltyű (a 3. ábra szerinti helyzetben) a (23) csőnek egy (22) vájatába (2. ábra) nyúlik, miáltal a cső rögzíttetik; a fegyvernek a 4. ábrán föltüntetett helyzetbe való átkapcsolásakor a (19) rögzítőemeltyű a cső (22) vájatából kifordul, miáltal a cső szabaddá lesz; .ezen, a csőnek megrögzítésére és szabaddá tételére szolgáló elrendezésre csupán mozgócsövű fegyvereknél van szükség. Amennyiben a találmány állócsövű fegyveréknél alkalmaztatnék, ügy ezen elrendezés elmaradhat. Amint a föntiekből látható a 3. és 5. ábra szerinti helyzetben a fogantyúrúd a závárzattal össze van kap csolva (a (6) orr a (2) vájatba illeszkedik). A vonórúd a zárórúgóval együtt a xávárzatból ki van kapcsolva (a (12) körszelet ninccs a (3) vájattal kapcsolatban) és a cső megvan rögzítve (a (19) rögzítőemeltyű a (22) vájatba illeszkedik); emellett a (4) fogantyú vízszintes, a. köpenyborítóból kiálló helyzetben van. A fegyver tehát kézzel töltő fegyverként működtetendő. A 4. és (i. ábra szerinti -helyzetben viszont a fogantyúrúd a závárzatból ki van kapcsolva, a vonórúd zárórúgóstul a závárzattal össze van kapcsolva és a cső szabaddá van téve, miinellett a fogantyú lefelé fordult. A fegyver tehát, ezen állapotban önműködő fegy ver. A fegyver mindenkori állapota a (4) fogantyú helyzetéből is azonnal fölismerhető. A fegyver átváltása tehát egyszerűen akként történik, hogy vagy a fogantyúrúd, vagy a vonórúd hossztengelye körül elfordíttatik. Hogy ezen átkapcsolás ne a (4) fogantyú segélyével, hanem könnyen és kényelmesen egyetlen egy kézmozdulattal legyen eszközölhető, a (10) vonórúd meghosszabbításában egy (24) átváltó (1., 2., 5. és 6. ábra) ván alkalmazva, mely egy (25) négyszög (7. és 8. ábra) segélyével a (2(i) szárnnyal /álárdan össze van kapcsolva. A (26) szárnyon egy (27) rúgó hatása alatt álló, eltolható (28) biztosító van a.l kalmazva, mely egy (29) foggal is bír és a (26) szárny helyzete szerint a tokköpenv hátfalának (30), illetve (31) nyugaszaiba nyomatik, miáltal a (26) szárny, illetve az ezzel kapcsolatban lévő (24) átváltó, mindkét helyzetben rögzíttetik. A (24) átváltó úgyszólván kulcsnak tekintendő, mely az átváltórendszer működtetésére szolgál, amennyiben a (11) négyszögön lévő (12) körszeletet és a (13) biztosítócsavaranyát átfogja úgy, hogyr a (24) átváltónak a (26) szárny segélyével való elfordítása által a (10) vonórúd is elfordíttatik és ilyetónkép az egész átváltórendszer működtetik. Hogy a fegyver önműködő működésénél a (10) vonórúd (12) körszeletestül és (13) csavaranyástul akadálytalanul hátramozoghasson, a (24) átváltó hosszában föl van hasítva úgy, hogy a (12) körszelet ezen ha sítékon át a (24) átváltóból kinyúlik, amint ez az 5. és 6. ábrán látható. A fegyver átváltása céljából tehát csupán a (28) biztosítóelemet kell a (27) rúgó hatása ellenéi-e nyugaszából kiemelni, a (26) szárnyat elforgatni és a biztosítóelemet a másik nyngaszba becsappantatni. A (28) biztosítóelem . által a szárny helyzete, mindkét végállásban rögzíttetik és azt a lövő csupán szándékosan állíthatja át. önműködő fegyvereknél az utolsó töltény kilövése után, a závárzat ismert módon nyitva marad. Ekkor a (10) vonórúd a hátsó állásban van és így a (19) állító emeltyűvel nincs kapcsolatban, miáltal az (5) fogantyúrúd rögzítés nélkül ma radna. Hogy az (5) fogantyúrúd ebben az esetben is rögzítve legyen,-a (10) vonórúd előtt egy (32) rúgó hatása alatt álló, a (37) köpeny tokban eltolható (33) záróhtively van alkalmazva, mely egy (34) vájattal bír. A (33) záróhüvely előretolt
