75176. lajstromszámú szabadalom • Srapnell hosszútöltelék lövedékekkel

— 2 ratta-1 van ellátva, mely cső a tüzet visz; át a gyútjóról a robbantó töltetre. A robbantótoltet mögött elrendezett (e) fenéklemezbe a huzagolt (f) vezetékek vannak beszögecselve, melyek a (b) lökőtükör megfelelő furataiba nyúlnak bele, elől pedig a kettősgyűjtót magába záró srapnelfal hátsó falának vagy a srapnel más részének hasonló furatain mennek át. Hogy a robbantótöltetet elől és hátul tömítve lehessen elzárni, a (b) lökőtükör és az (e) fenéklemez előtt (g, gl) paraffinréteg van alkalmazva. A hiízagolt (f) vezetékek négyszög keresztmetszetű rudak, és - a pörgőfurókhoz hasonlóan — akként vannak megcsavarva, hogy négy oldalélük csavarvonalalakú legyen (2. és 3. ábra). A hosszú (h) tölteléklövedékeket emez (f) vezetékekre húzzuk föl, mely célból a lövedékek mellső végén a vezetékek huzagainak megfelelően alakított hosszanti furatokkal vannak ellátva, hátsó végükön pedig oly üreg van kiképezve, hogy ebbe a következő lövedék csúcsa bizonyos köz hagyásával befogódzhassék. Ez a köz alövedéknek a mellső lövedékben való megszorulását akkor is meggátolja, mikor a srapnel fölrobbanásánál föllépő heves lökés a lövedékcsúcs bizonyos mérvű földuzzadását idézné elő. Ha valamely az ismert hullámsrapnel módjára kiképezett (vagyis az (a) fal belső oldalán és a (d) cső külső oldalán kiképezett hornyokkal biró) 75 mm. űrméretű srapnelnél tölteléklövedékek gyanánt hosszú lövedékeket alkalmazunk, az átmérő irányában kényelmesen lehet hat lövedékoszlopot elhelyezni, míg az ily srapnelnél gömbalakú tölteléklövedékeket csak négy sorban lehet alkalmazni, mert a gömb átmérője azonos súly mellett jóval nagyobb, mint a hosszúlövedéké. A robbantótöltet fölrobbanásánál a (b) lökőtükröt és az ezen nyugvó tölteléklövedékeket is előrelöki, míg a húzagolt (f) vezetékek — minthogy a.robbantótöltet mögött elrendezett (e) fenéklemezben vannak megerősítve — egyelőre nyugalomban maradnak, vagy a lerobbantott srapnel fenékkel együtt hátrafelé löketnek. Ezért a (h) lövedékek az (f) vezetékekről előre lehúzatnak, és egyidejűleg az (f) vezetékek huzagainak megfelelő forgásnak is indulnak. Ettől a most leírt foganatosítási alaktól á második főleg annyiban tér el, hogy a húzagolt vezetékek szerepét az (i) vezetőhüvelyek veszik át (4. ábra), melyekbe a (hl) lövedékeket elölről betoljuk vagy besajtoljuk és melyek belső falai (a hűzottcsövű fegyverek csöveihez hasonlóan) csavarvonalalakú (m) huzagokkal vannak ellátva. Az (i) hüvelyeknek a (b) lökőtükörben kiképezett (k) fenekeinek átmérője kisebb, mint a hüvelyeké, és ép úgy mint az előbb leírt (f) vezetékek (1) száraik segélyével a fenéklemezbe vannak szögecselve. A (hl) lövedékek a (h) lövedékektől csakis lényegtelenül térnek el, amennyiben mellső részükön nincsenek furataik. A srapnel felrobbanásánál a (hl) lövedékeket nem a (b) lökőtükör, hanem közvetlenül a robbantótöltetből származó lövőszergázok hajtják előre, melyek a (k) fenekeken kiképezett (n) csatornákon jutnak az (i) hüvelyekbe és így hajtják előre a (hl) lövedékeket. Eme lövedékeket a/, (i) hüvelyek huzagai indítják forgó mozgásnak, melyek az (e) fenéklemezbe be lévén szögecselve, a (hl) lövedékek előremozgásában egyelőre részt nem vehetnek. Aránylag lágy anyagból készült lövedékeknél elégséges, ha a srapnel töltésénél a tölteléklövedékeket bizonyos köz hagyásával toljuk be az (i) hüvelyekbe, ekkor ugyanis a lövőszergázok ereje a lövedékek hátsó végén kiképezett üregekkel kapcsolatban elégséges, hogy eme részeket annyira földuzzassza, hogy a lövedékek a hüvelyek huzagaiban biztos vezetéket találjanak. Keményebb anyagból készült lő vedékeket a szokásos vezetőgyűrűkkel kell ellátni, melyek közepes nyomás alatt beszorulnak a huzagokba. Mindkét foganatosítási alaknál a húzagolt (f) vezetékeket, illetve az (i) hüvelyeket nem csak külön (e) fenéklemezben, hanem pl. a srapnelfenékben vagy a srapnel