75173. lajstromszámú szabadalom • Visszafutócsővel bíró löveg az alsó lövegtalppal szemben elforgatható fölső lövegtappal
iránygépek szerkezete teljesen tetszőleges lehet. A (B) csúszópályatartó alsó oldalán két (b2) nyomódarabbal (3. és 4. ábra) van ellátva, melyek elrendezése olyan, hogy a (C)-fölső lövegtalp (c2) haránttar tójának (c3) hídjára ráfeküdhetnek, mikor a (B) csúszópályatartó a rajzon látható rög/'tő helyzetben van. A (c2) harúnttartó f c3) hídjának (c4) lécein az L-alakú (el) toldataival (1. különösen az 1. ábTán) a (bl) csappal párhuzamosan két (B) karom van vezetve. Az (E) karmok a 3. ábrán látható módon a (B) csúszópályán oldalt alkalmazott (b3) lécek fölé fogódzanak, mikoi a csúszópályatartó (b2) nyomódarabjaival a (c2) haránttartó (c3) hídjára fekszik. A (C) fölső lövegtalp oldalfalaiban két egymással mereven kapcsolt (F, FI) részből álló tengely van el nem tolhatóan ágyazva, melyet az (f2) kéziemelő segélyévei lehet forgatni. Az (F, FI) tengelynek két csavarmenetes (f3, f4) része van (3. és 6. ábra), ezek közül az egyik résznek jobb, a másik résznek balmenetei vannak. A két (f3, f4) rész mindegyike a ké! (E) karom egyikének csavarmeneteibe fogódzanak (3. és 6. ábra). Ennek az elrendezésnek következtében az (E) karmok (f2) emelő forgásánál egymáshoz közeledhetnek vagy egymástól távolodhatnak. Az (f2) emelő a 4. és 5. ábrán eljesen kihúzott és az 5. ábrán pontvonalasan ábrázol; helyzetben rögzíthető. A következőkben az emelőnek teljes kihúzott vonalakkal ábrázolt állású; (I) állásnak, pontvonalasan ábrázolt állását pedig (II) állásnak nevezzük. A viszonyok olyanok, hogy az (E) karmok az (f2) emelő (II) állásánál oly helyzetben vannak, melyben a (B) csúszópályatarió (b3) léceinek pályáján kívül fekszenek, míg az (f2) emelő (1) állásánál ama helyzetben vannak, melyben a csúszópályatartó (b3) lécei fölé fogódzanak, mikor egyidejűleg a (B). csúszópályatartó (b.?> •nyomódarabjaival a (c2) haránttartó (c3) hídjára felfekszik. A (c2) haránttartó két külső végén egyegy (G) retesz részére (c5) vezetékekkel van ellátva (5. és 6. ábra), mely retesz a (cl) csap tengelyével párhuzamosan :olódhatik el. A (G) reteszek részére az ílsj lövegtalp (d3) haránttar tójában (d4) nyugaszok (3. és 5. ábra) vannak kiképezve, melyekbe a reteszek holt mozgások kijárása mellett fogódzhatnak be, ha a (C) fölső lövegtalp a középállásában, t. i. rögzítőállásában van. A (G) reteszeknek (c :l) kivágásai vannak, (3. és 5. ábra), melyeken az (F, FI) tengely nyúlik át. Az (}', FI) tengelyeknek a (gl) kivágásokban fekvő részei (f5) fogaskoszorúval vannak ellátva, melyek a (G) retesz egy (g2) fogazásába fogódzanak (5. ábra). Eme berendezés miatt az (f2) emelő forgásánál a (G) retesznek el kell tolódnia. A viszonyok már most akként vannak megválasztva, hogy a (G) reteszek az (f2) emelő (I) állásánál, föltéve, hogy a fölső lövegtalp is a rögzítő állásában van, a (D) alsó lövegtalp (d4) nyugaszaiba fogódzanak, míg a (G) reteszek az (f2) emelő (II) állásánál eme nyugaszokból ki vannak kapcsolva. Ha a rögzítőberendezés működésen kívül van, az (f2) emelő a (H) állásban van rögzítve. Az (f2) emelő emez állásánál az (E) karmok a (B) csúszópályatartó (b3) léceinek pályáján kívül fekszenek úgy, hogy a lövegcsőnek a magasságiránygéppel akadály nélkül adhatjuk meg a kellő elevációt. Ekkor a (G) reteszek is ki vannak kapcsolva az alsó lövegalp (d4) nyugaszaiból úgy, hogy a (C) fölső lövegtalpat az oldaliránygép segélyével akádtly nélkül elforgathatjuk a (cl) csap tengelye körül. Hogy az iránygépek által beállító!' lövegrészeket a rögzítőállásban elreteszelhessük, a magasságiránygéppel a lő r egcső torkolatát mindaddig sülyesztjük. míg a (B) csúszópályatartó (b2) nyomóul rabjaival a (C) fölső lövegtalp (c2) kereszttartóinak (c3) hidjaira rá nem fekszik. Továbbá ha szükséges, a (C) fölső lövegtalpat az oldaliránygéppel a középállásba állítjuk. Ekkor az (Í2) emelőt a (II) állásból az (l) állásba állítjuk és eme helyzetben elreteszeljük. Az (f2) emelő átállításá-