75162. lajstromszámú szabadalom • Tüzérségi jármű

2 -szög félgömbalakú (nl) fejrészével (3. ábra) az (Fl) kocsirúdsarút elzáró (i2) tárcsának megfelelően alakított (f3) vája­tában van ágyazva. Az (f2) tárcsa átmé­rője valamivel kisebb, mint a (dl) tárcsáé. Az (N) csapszög maga megfeszített (P) tányérrugókból alkotott oszlop hatása alatt áll, mely rugók a rajz 3. ábráján föl­tüntetett módon vannak elrendezve. Az (F) kocsirúdnak a (D) állvánnyal való le­írt összeköttetése a kocsirúdnak az áll­vánnj^al szemben való elmozgását teszi lehetővé úgy, hogy forgáspontul az (f2) tárcsa kerületének valamely pontja szol­gál. A kocsirúd vezetésére két, a (dl) tár­csán átlósan szemben fekvő kúpos (d3) vezető csapszög szolgál, melyek az (Í2) tárcsán elrendezett, megfelelően alakított (f4) vezető furatokban mozgástér megha­gyása mellett benyúlnak. Sík terleten való járásnál a jármű részei az 1. ábrából kitetsző kölcsönös helyzetet foglalják el. Az előkocsi, súlypontjának fönt megadott helyzete következtében, avval a törekvéssel bír, hogy a kocsi for­gástengelye körül az (x) nyíl irányában (1. ábra) kibillenjen. Ezen kibillenésben azonban a két, (k2, m2) ütközőföliiletnek együttműködése által megakadályoztatik, mely ütközőfölületek egymást kölcsönösen oly helyzetben törekszenek elreteszelni, mely a kocsirúdnak vízszintes vagy közel vízszintes helyzetének felel meg. Lejtős, nem hullámos területen való já­rásnál az (F) kocsirúd megfelelő módon akként áll be, hogy középvonala a terület fölszínével párhuzamosan síkba esik. A (k2, m2) iitközőfölületeknek elrende­zése által tehát azt az előnyt érjük el, hogy a lovak a rúd nyomása alól teher­mentesítve vannak. Ha azonban a lovak hullámos területen való járásnál, vagyis pl. oly területen, mely ama területtel szemben, melyeken a jármű négy kereke áll, hirtelen esik, akkor a lovak húzása a kocsirúdra oly erőt gya­korol, mely a kocsirúdat ama helyzetéből törekszik kimozgatni, melyben a (k2, r»2) ütközőfölületek együttműködése azokat megtartani igyekszik. A lovak húzásának ily hatására a kocsirúd enged. Eközben az (Fl) sáriin ülő (f2) tárcsa a (dl) tárcsa (d4) pontja körül kibillen, mimellett azt a (d3) peckek vezetik. Ezen billenő mozgást az (N) csapszög a (P) tányérrúgók hatása ellenében követi. A kocsirúdnak az elő­kocsival való engedékeny kapcsolata tehát megakadályozza azt, hogy a kocsirúd a lovak húzása következtében eltörjék. Mi­helyt a lovak húzóerejének a kocsirúd ten­gelyéből kieső és a kocsirúdra ható együtt­hatója zérussal lesz egyenlő, az (N) csap­szög és evvel együtt az (F) kocsirúd is a (P) tányérrugók hatása alatt ismét közép­helyzetébe tér vissza. Az előkocsinak a hátsó szerkocsival való összeköttetésére szolgáló szerveknek leírt kiképzése, kapcsolatban a kocsirúd­nak az előkocsi állványával való engedé­keny összeköttetésével tehát oly tüzérségi járművet teremt, melynél-a vonóállatok a kocsirúd nyomásától tehermentesítve van­nak anélkül, hogy ezen járműnek egye­netlen, nem sík talajon való biztos alkal­mazási lehetőségéről le kellene mon­danunk. A hátsó szerkocsi helyett természe+esen a találmány lényegének változtatása nél­kül löveget is alkalmazhatunk. Szabadalmi igények. 1. Kétkerekű előkocsiból és evvel össze­kötött hátsó kocsiból álló tüzérségi jár­mű, azzal jellemezve, hogy egyrészt az elő- és hátsókocsi összeköttetésére szolgáló (K, M) közegek (k2, m2) üt­közőkkel vannak ellátva, melyek az (A) előkocsinak a kerekek forgástengelye köriil való kibillenését megakadályoz­zák és hogy másrészt az előkocsi vF) kocsirúdja engedékenyen van az elő­kocsival összekötve. 2. Az 1. igényben védett tüzérségi jármű

Next

/
Thumbnails
Contents