75144. lajstromszámú szabadalom • Csővisszafutásos löveg a lövegcsövön és a fölső lövegtalpon alkalmazott ütközőpárral
ban (6. ábra) a 6. ábrán látható helyzetébe forog, minthogy a (t2) ütköző az (y) nyíl (6. ábra) irányában való forgást nem engedi meg, vagyis a (tl) ütköző a (kl) ütközőnek ki nem térhet. Ezenközben a fölső lövegtalpon lévő ütköző csupán csak hajlításra és nem a hosszú rudak összenyomása módjára van igénybe véve, mint más régebb, ismert szerkezeteknél, mi külön fölemlitést érdemel. A' (K) emelővel egyidejűleg az (F) tengely és az (E) tolóemelő és (G) kéziemelő is elfordul úgy, hogy egyrészt a (D) záróék mozog kifelé, másrészt az (R) retesz csúszik az (L) dob kerületén, hogy azután az (13) horonyba becsappanjon. Egyidejűleg az (M) rúgó is megfeszül. A (D) záróék kifelémozgása végén a (d3) ütközője és a (H) kidobó (hl) orrai útján a kidobót és evvel a (j) tengelyt és (P) emelőt is hirtelenül az (u) nyíl irányában (6. ábra) forgatja, mimellett a kidobó a töltényhüvelyt kidobja. A závárzat nyitása és a töltényhüvely kidobása nagy energiával megy végbe, minthogy a (kl, tl) ütközők egymástól nagy távolságban vannak és így az előrefutó cső az ütközők egymásbaütközésénél még nagy sebességgel mozog. A (H) kidobó és a (P) emelő már a 6. ábrán látható helyzetben van, mielőtt a (D) záróék kifelémozgását és a (G) emelő forgását befejezte volna. Ennek következtében az (R) retesz (rl) nyugasza a (P) emelő (pl) orrával kapcsolódhatik, mielőtt a (G) emelő a 6. ábrán látható helyzetébe juthatna. Ha már most a (kl) ütköző előremozgása további szakaszán a (tl) ütközőből kikapcsolódik, az (F) tengelyt és evvel a (G) kéziemelőt is az (M) rúgó a (v) nyíl (7. ábra) irányában forgatja, míg az (R) retesz az (12) ütközőt nem éri. Ekkor az (13) kilincsmü be van kapcsolva és meggátolja, hogy az (M) rúgó feszültségét elveszítse. Az (F) tengely forgásában az (E) tolóemelő is résztvesz úgy, hogy a (D) záróék kevéssel befelé mozog és a (d3) ütközők a (H) kidobó (hl) orraiból kikapcsolódnak. A (D) záróéknek ezenközben annyira kell eltolódnia, hogy a (H) kidobó t,hl) orrai a •töltény bedugásánál akadály nélkül elfordulhassanak. Másrészt a (P) emelő (pl) orrainak az (R) retesz (rl) nyugaszával még kapcsolatban kell lennie, mikor a (G) kéziemeíő a 6. ábrán látható helyzetéből a 7. és 8. ábrán láthatóba jutott. Erre való tekintettel az (12) ütközőt a rajzon látható módon rendeztem el és az (r) reteszt az ábrázolt módon alakítottam. Az előremozgás végén az egyes részek a 7. és 8. ábrán látható helyzetet foglalják el. Töltésnél a (H) kidobót a töltényhüvely fenékpereme az eredeti állásába forgatja vissza. A kidobóval együtt forog a (P) emelő, melynek (pl) orra az (R) reteszt az (L) dob -(13) hornyából kihúzza. Ennek következtében az (R) retesz az (12) ütközőből kikapcsolódik úgy, hogy a (G) emelő és az (F) tengely szabaddá válik és az (M) rúgó hatása alatt a (v) nyíl .(7. ábra) irányában elfordulhat. Ezenközben az (E) tolóemelő zárja a závárzatot és az összes részek az 1—3. ábrán látható helyzetet foglalják el. Minthogy a (kl, tl) ütközők aránylag nagy távolságban vannak egymástól, a löveget tölthetjük, mielőtt a lövegcső a tüzelőállásba jutna. Ekkor ugyancsak a leírt folyamatok mennek végbe és a závárzat már zárva van, mikor a lövegcső a tüzelőállásba jut, mi a tűzgyorsaságot lényegesen fokozza. Ha a závárzatot a lövegcső töltése nélkül kell elzárni, az (R) reteszt oly módon kapcsoljuk ki az (l) ütközőből, hogy a (P) emelőt (p2) karja útján elforgatjuk. Szabadalmi igények. 1. Csővisszafutásos löveg a lövegcsövön és a fölső lövegtalpon alkalmazott ütközőpárral, melynek tagjai a lövegcső visszafutásánál egymás elől kitérnek, előremozgásánál azonban a závárzat nyitása céljából egymásba ütköznek, azáltal jellemezve, hogy a két (kl, tl) ütköző a lövegcső tüzelőállásánál nem érintkeznek egymással, oly célból, hogy rövid ütközők alkalmazása dacára a závárzat már akkor nyíljon ki, mikor az előremozgó lövegcső még aránylag messze van a tüzelőállásától. 2. Az 1. alatt védett csővisszafutásos löveg