75011. lajstromszámú szabadalom • Zár
A (fa) főzámyelv alatt (c) acéllemezt helyezünk el (1. ábra) és mindkettőt (d) furatokkal látjuk el (5. ábra) oly módon, hogy ezen furatok a zár csukott helyzetében födjék egymást. A furatok száma tetszőleges, jelen kiviteli alaknál öt van alkalmazva, melyek mindegyikébe egy-egy (e) reteszelő rudacska illeszkedik. Ezen rudacskák az (f) összekötőlemezek, valamint a (g) pont körül forgó {fa) emelőkarok segélyével az (i) tolólemezek nyúlványaihoz vannak csuklósán hozzákapcsolva. Az (i) tolólemezek alatt a (j, k) reteszelő emeltyűk foglalnak helyet. Ezen emeltyűk fölváltva rövidebbek és hosszabbak. A rövidebbek az (1), a hosszabbak pedig a (3) pontban vannak az (n) kereten nyugvó tengelyekhez csuklósán hozzáerősítve, mindketten pedig a (2) pontban az (m) kétkarú emelőszerkezethez csuklósán hozzá vannak kötve, mely emelő a (4) tengely körül forog. Az (m) emelőszerkezeten az (o) test van elhelyezve, mely a (p) kulcslyuknyílással éppen szemben helyezkedik el. A berendezés működése a következő: A zár csukott állapotában az (e) reteszrudak a (b) főzámyelv (d) nyílásaiban helyezkednek el és a nyelv mozgatását megakadályozzák. Ugyanakkor a (j) reteszelő emeltyűk az (i) tolólemezek alsó nyúlványaira támaszkodnak, miáltal a lemezek eltolása lehetetlenné válik. A zár nyitása a következőkép történik: A (p) kulcslyukon bedugjuk az (a) kulcsot, melynek szakálla az (i) tolólemezek elhelyezkedésének megfelelően van kiképezve. A kulcs bedugása alkalmával a nyílással szemben fekvő (o) testet fölső tetőlapjánál fogva lefelé szorítjuk (9. ábra), miáltal az (m) emelőszerkezet hosszabb karja lesülyed, a (j) reteszelő emeltyű pedig az (1) tolólemez nyúlványa alól eltávolodik. Ugyanakkor azonban a (k) emelő hosszabb karja fölemelkedik és az (i) lemez nyúlványa mögé nyomul úgy, hogy a (j) retesz helyzetét veszi föl, miáltal a tolólemezek továbbra is reteszelve maradnák. Amint a kulcsot a nyílásba teljesen beszorítottuk, az (o) test a (V) lemezrúgó hatása alatt egy kissé fölemelkedik ú?v, hogy fölső éle a kulcstörzs (a2) vájatában helyezkedik el, a (j) emeltyűk hosfezabb karja egy kissé fölemelkedik, a (k) emeltyűké pedig sülyed, tehát ezeu reteszelő emeltyűk olyan közbenső helyzetet vesznek föl, melyben az (i) tolólemezeket szabaddá teszik. A kulcsot most háromnegyed fordulattal elforgatjuk, miáltal az (i) tolólemezek vízszintes irányban elmozognak, az (e) reteszelörudak pedig lesülyedve a (b) zárnyelv (d) nyílásaiból eltávoznak. Evvel a zár reteszelése megszűnt. Most a (B) fogantyút elforgatjuk és az ajtó ekkor nyitva van. A kulcsot most az utolsó negyeddel elforgatjuk és kihúzzuk a zárból. Ha a (B) fogantyút visszaforgatjuk anynyira, hogy a (b) nyelv és a (c) lemez (d) nyílásai födik egymást, akkor a (zl) és (z2) rugók által feszült helyzetben tartott (i) lemezek, illetve (e) reteszrudak viisszaugranak előbbi helyzetükbe és a zár ismét csukva és reteszelve lesz. A betörök megtévesztésére a kulcslyuknyílásnak több ürege van, mint ahány ággal a kulcs szakálla bír. Ezen fölös üregeknek megfelelően az (i) tolólemezek mellett tartaléklemezek vannak elhelyezve, mely utóbbiak vízszintels elmozdítását azonban az (x) ütközők megakadályozzák (7. ábra). A reteszelő emeltyűk számát annyira veszszük, mint amennyi tolólemez van egymás mellett. Megeshet még, hogy a zárnyelv a tolólemezektől lefelé esik, mely esetben a (h) emelőkarok is lefelé helyezkednek el. A zár egyik foganatosítási alakjánál, melyet a 2. ábra tüntet föl? a (b) főzárnyelv egy, az alsó fogazott lapjába kalpaszkodó (r) fogaskerék éSs az evvel kapcsolatban álló (s) fogazott rúd segélyével a (B) fogantyú tengelyére ékelt (t) fogaskerékkel áll összeköttetésben. Ezen utóbbi fogaskerék az (ú) reteszrúd fogaiba is belékapaszkodik. Ezen zárnál az ajtó nyitása következőkép történik: Ha a kulcsnak a zárban való elforgatása által a retefszelés megszűnt, a (B) fogantyút elforgatjuk, mi-
