74997. lajstromszámú szabadalom • Hajtórendszer Terraris elven alapuló váltakozó áramú mérőműszerek részére

_ 2 -tómezö erővonalaival való láncolás szem­pontjából tekintetbe jön. A feszültségmező összes.ható erővona­lainak zárása a fegyverzéttárcsához vi­szonyítva kizárólag sugárirányban, tehát nem érintőir-ányban a feszültségvas (b) jármán át történik. Az 1—3. ábrán továbbá az (s) feszültségvas az (sl), illetve (s2) és (s3) mágneses mellékzáiiattal van el­látva; (hl) és (h2) a (h) íőáramvas sar­kai és (k) a főáramvas járma, (i) a járom középrésze és végül (rl) és (r2) a főáram­mezőnek egymással mágnesesen összekö­tött zárórészei. Az 1. ábra szerint á (h) főáramvas (hl) és (h2) pólusai aránylag rövidek úgy, hogy ezáltal a (k) járom (i) középrésze a hasznos feszültség-hajtómező erővonal­övének közvetlen közelében fekszik. A 2. és 3. ábra érteimében a főáramvas (hl) és (h2) pólusai között a feszültség­mező erővonalainak fölvételére és függő­leges elvezetésére szolgáló (d) segédpólus van elrendezve. A (d) segédpólus célsze­rűen a széles és vékony (f) belépési fölü­­lettel és ezen fölület a (t) tartóval van el­látva, melynek szélessége a főáramvas összes lamelláinak szélességvel, vastag­sága pedig egy lamella vastagságával egyenlő és mely a (k) járom (i) középré­szen vagy középrészében a főáramvas la­­mellálásához keresztben van elrendezve. Ezen elrendezéssel elérjük, hogy a segéd­pólus normális feszültségmező és a fő­árammező teljes megterhelése esetében telítve van, a főárammező túlter­helésénél pedig nem vesz föl több erővo­nalat. A (d) segédpólus tehát a mérőmű­szer hitelesítési görbéjét javítja. A (d) segédpólus továbbá nagysága és alakja, valamint különösen mágneses el­lenállása tekintetében az (f) fölülettől a feszültségvas (b) jármába való belépíéig úgy lehet kiképezve, hogy a hasznos fe­szültség-hajtómezőnek és a mérőműszer fékező erejének viszonya lehetőleg nagy legyen, mimellett a fékezőerőt a (w) acél­mágnes hozza létre. Ha ezzel a mérőmű­szer állandóságából a feszültség vagy a váltakozási szám módosulásánál szár­mazó hibát nem is küszöbölhetjük ki tel­jesen, de annyira csökkenthetjük, hogy gyakorlati jelentőségét élveszti. Valamely meghatározott mágneses ellenállás beállí­tására a 2. ábrán az (o) bemetszés és a 3. ábrán a szabályozható (p) mágneses híd van-elrendezve. Az ábrákon a (d) segédpólus fölső vé­gén széles harántfölülettel ellátott kes­keny pálca alakjában van kiképezve. A hitelesítési görbe kívánt alakja szerint esetleg a széles fejet elhagyhatjuk vagy két párhuzamosan fekvő, hídrészt alkal­mazhatunk, melyek fej nélkül vagy külön­álló fejekkel, vagy fej gyanánt szolgáló közös áthidalással lehetneK kiképezve. Az áramvason alkalmazott segédpólus ezen különböző alakítása által nemcsak a leírt módon a feszültségmezőt, hanem a fő­­árammezőt is befolyásoljuk és ezáltal a hitelesítési görbe alakját az egyik vagy a másik értelemben módosítjuk. A segédpólus további célszerő elrende­zése abban áll, hogy a segédpólus nincs közvetlenül a főáramvas (k) jármán meg­erősítve, hanem a járom és a feszültség­vas mágneses összekötőhídja között van elrendezve. Ezáltal a segédpólus kényel­mes beállítását és kicserélhetőségét ér­jük el. Szabadalmi igények. 1. Hajtórendszer Ferraris elvén alapuló váltakozóáramú mérőműszerek ré­szére, a fegyverzettárcsa egyik olda­lán elrendezett feszültségvassal és a tárcsa másik oldalán elrendezett két­­szárú főáramvasal, azáltal jellemezve, hogy a hasznos feszültség-hajtómező­­nek sugárirányban záródó erővonalai a fegyverzettárcsát egy ízben merőle­gesen metszik. 2. Az 1. igényben védett hajtórendszer foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a hasznos feszültség­hajtómező erőfluxusának tengelye a feszültségvas járma felé való zárása céljából a főáramú hajtómező erővo­i Ny

Next

/
Thumbnails
Contents