74981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolok és formaldehid oldható kondenzációs termékeinek előállítására
— 2 meg a kész terméket, minthogy az összes alkalmazott komponensek a végtermékben maradnak, sőt a kívánt tulajdonságokat kedvezően befolyásolják. A reakció lefolyása nyugodt és tökéletes és a kapott gyantákat nem kell tisztítani. Az alkalmazandó mennyiségi viszonyok tekintetében az a meglepő tény mutatkozott, hogy jelentékenyen kisebb mennyiségű formaldehidre van szükség, mint savaknak, bázisoknak vagy sóknak kondenzálószerekként való használatánál. Egyébként a mennyiségi viszonyok a kívánt végtermékhez igazodnak. Az eljárás továbbá a katalizátorok célirányos keverése által is módosítható. Ha pl. katalizátornak csak fa- vagy kőszénkátrányt használunk, akkor oly gyantákat kapunk, melyek egyrészt tartósan kissé kátrányszagnak maradnak, másrészt terpentinolajban vagy lenolajban is csak nehezen oldódnak. Ha viszont a reakcióelegyhez bizonyos arányban terpentingyantát vagy kolofoniumot adunk, akkor a kaputt gyanta a szokásos oldószerekben könynyen oldódik és a jellegzetes kátrányszag eltűnik. Ismeretes ugyan egy olyan eljárás kondenzációs termékeknek fenolokból és formaldehidből való előállítására, mely szerint a formaldehid és fenolok savval keresztülvitt kondenzációjának megindítása előtt a keverékben vagy annak egyes alkatelemeiben gyantákat, illetve gyantasavakat oldanak föl és pedig a gyntát és fenolt egyenlő mennyiségben alkalmazzák. Eltekintve attól,, hogy a kapott termék nagy részét az alkalmazásra kerülő természetes gyanta képezi, a fenol és a formaldehid kondenzációját a sav hozza létre, mint ez az eljárás ismertetésének példájából is kitűnik, mely szerint „csakhamar a sósav első részletének hozzáadása után a kondenzáció habzás közben bekövetkezik“. A fönt jellemzett eljárásban a gyanták, illetve gyantasavak hozzáadása oly célból történik, hogy a reakció nyugodtabb lefolyású legyen és hogy a végtermékeknek fertőtlenítőszerekként használandó oldatai vízzel hígítva emulgálhatókká váljanak. Az ezen eljárással kapott terméket hosszasabb mosással a sósavtól meg kell szabadítani. A termék szódában és terpentinolajban oldhatatlan, míg a jelen eljárással a gyantákat közvetlenül, tisztítás nélkül kapjuk meg és azok az isméit oldószereken kívül szódában, zsíros és éterikus olajokban is oldhatók. A találmány tárgyát képező eljárásnál továbbá a gyanta stb. első sorban kondenzálószer gyanánt szerepel és a formaldehidfogyasztás körülbelül 50%-kal kevesebb, mint az ismert eljárásnál. Az említetteken kívül az új gyanták további előnye az eddig fenolokból előállítottakkal szemben az, hogy a gyanták vagy balzsamok közrehatásával kapott termékek nagyfokú keménységük és szagtalanságuk által tűnnek ki. Különösen értékes a termékek szagtalansága, mely nem volt minden további nélkül előrevárható, különösen ha a kiindulási anyagot nyers krezol képezte. A szagtalanság oka valószínűleg abban rejlik, hogy a hidroxilcsoportok a katalitosan ható anyagokkal részben észtereket képeznek. Ha a kapott termékek oldatait fertőtlenítőszerekként akarjuk használni, akkor a termékeket alkálival elszappanosíthatjuk, ami által vízben könnyen oldható, nagy antiszeptikus hatású anyagokat kapunk. Az illető gyanták vagy viaszok stb. helyett a gyanta- vagy viaszsavakat szabadon, illetve alkálival elszappanosítva is használhatjuk, amikor is a vízben, illetve alkáliban oldható termékeket közvetlenül kapjuk meg. A találmány tárgyát képező eljárással kapható termékek közül igen sok használható a gyógyászatban tapaszok, kenőcsök, fogtömések stb. előállítására, valamint belsőleg alkalmazandó gyógyszerekként is. A reakciótermékekhez a mindenkori célnak megfelelő tetszés szerinti hozagokat adhatunk és közönséges fenol helyett bármilyen más fenolt, pl. krezolt, guajakolt, rezorcint stb. használhatunk.
