74976. lajstromszámú szabadalom • Hang- és tűzjelenség-tompító gépfegyverek számára
Megjelent 1919. évi augusztus hó 30-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74976. szám. XIX/b. OSZTÁLY. Hang- és tűzj elensógtompító gépfegyverek számára. SACHSEL ZSIGMOND MÉRNÖK BÉCSBEN. A bejelentés napja 1915 június hó 24-ike. A jelen találmány tárgya hangtompító, gépfegyverek számára, mely egyúttal tűzjelenségtompító gyanánt is hat. A szerkezet egyrészt a gépfegyver kiszolgálását könnyíti meg a hangnak úgyszólván teljes kiküszöbölése folytán, mimellett a hangról nem árulja el az ellenségnek a gépfegyver fölállitási helyét, másrészről pedig a gépfegyvernek sötétben való használatánál terhes és annak fölfedezésére vezető tűz* jelenséget, mely a lövések gyors egymásutánjánál a fegyver csőtorkolatánál állandóan észlelhető, szintén elnyomja. A találmány lényege egymás mögé iktatott kamrák sorozatából áll, melyek a fegyvercső torkolatától kezdve a gázoknak ezen kamrában föllépő folytonos expanziójának megfelelően állandóan szűkülnek. Ezen kamrák harántfalai azonban nem egyenesen, hanem szögalakban állnak, még pedig akként, hogy a szög ezen harántfalaknak a osőtorkolat felé fordított oldalán tompa. Ezáltal azt érjük el, hogy az expanziókamrába áramló és az ezen falba üköző gázok oldalt eltereltetnek, azaz élűiről nem láthatók. Ezekből a kamrákból az égési gázok oldalas nyílásokon át áramlanak ki, amikor is ellenkező irányú, a gázokat hátrafelé terelő és a tűzjelenséget hátrafelé visszavető reflektorok gyanánt szolgáló falakba ütköznek.-A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképem foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a szerkezet fölülnézete, a födő leemelése után. A 2. ábra a gépfegyver csövére szerelt szerkezet hosszmetszete. A 3. ábra homloknézet. A 4. áhra a szerkezet egy második foganatosítási alakjának hosszmetszete, mely az 5. ábrában föltüntetett, egyes gyűrűkből van összerakva. (1) a gépfegyver köpenye, melyre a hang- és fényjelenségtompító a (3) karima segélyével van ráerősítve. A (4) fegyvercsőből kiáramló gázok először is az első (5) kamrába kerülnek, melyben ezen kamara térfogatának megfelelően expandálnak és oldalas (6) nyílásokon át oldalt eltereltetnek. Emellett még (7) bordákba is ütközhetnek, mely bordák a gázoknak még további oldalirányú elterelését és egyúttal az egész tok hűtését is biztosítják. Az (5) kamra mellső végét rézsútos (8) falak zárják le. melyek tompaszögűkkel a (4) fegyvercső torkolata felé vannak fordítva úgy, hogy a beleütköző gázok oldalt tereltetnek, tehát nem csaphatnak át a (9) nyílásokon, melyeken a lövedék átröpül. Azok a gázok, melyeket az (5) kamra már föl nem vehetett, az (5’) kamrába kerülnek, mely-I nyomdahiba'*
