74961. lajstromszámú szabadalom • Permetezőgép
Megjelent 1919. évi augusztus hó 30-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74961. szám. X/b. OSZTÁLY. Permetező cső. BARNA EMIL BÁDOGOS TAPOLCÁN. A bejelentés napja 1918 augusztus bó 14-ike Szőlő- és egyéb permetezőkészülékeknél eddigelé a permetezőcsövek, melyek vagy közvetlenül, vagy közvetve (gumicső segélyével) vannak a permetezőkészüléknek folyadék tartályával összekötve, egyetlen záró, illetve nyitó szerkezeti elemmel vannak ellátva, melynek segélyével a permetezőcsövet szükség szerint zárni és nyitni lehet. Ezen elem a legkülönbözőbb kiképzésben, mint szelep, csap, csukló stb. alkalmaztatott, mely különböző elemek azonbán mindazon közös hátrányt mutatják, hogy aránylag igen nagy folyadékveszteséggel járnak. Valamennyi eddig alkalmazott ily elemet ugyanis két csoportra lehet osztani, olyanra, melynél a permetezőcsnnek úgy nyitása, mint zárása a kezelőnek pozitív erőkifejtésétől függ és olyanra, melynél a permetezőcsőnek csak nyitása történik ily pozitív erőkifejtéssel, zárása pedig a kezelő pozitív erőkifejtésének megszűnésével önműködően megy végbe, rendesen rúgóhatás alatt. Az első csoportba tartozó elemekkel ellátott permetezőcsővel bíró permetezőkészülékeknél már most a folyadékveszteség azáltal keletkezik, hogy a kezelő, permetezés közben, az egyszer nyitott elemet nem zárja el mindig akkor, amikor a permetezéssel összekötött egyéb apró munkákat végzi, a második csoportba tartozó elemekkel ellátott permetezőcsővel bíró permetezőkészüléknél pedig azáltal, hogy az önműködően visszajáró elemek vagy nem zárnak jól, vagy egyáltalán nem járnak vissza záróállásukba. Mindkét esetben a permetezőkészüléknek tartályából a folyadék a tartályban uralkodó nyomás alatt mindenkor, tehát akkor is ki fog folyni, ha a permetezőcső nincsen arra a helyre irányítva, meljet permetezni akarunk, a folyadék tehát oly helyre kerül, melyen hatástalan úgy. hogy az ily hatástalanul elhasznált folyadék a permetezés céljára kárba vész és veszteséget jelent. A jelen találmány tárgyát képező permetezőcső már most ezen hátrányt azáltal kerüli el, hogy az kétrendbeli záró-, illetve nyiíószerkezetei elemmel van ellátva, melyek közül az egyiknek úgy nyitása, mint zárása, a másiknak pedig csak nyitása történik a kezelőnek pozitív erőkifejtésével, míg zárása a kezelő erőkifejtésének megszűntével önműködően megy végbe. «DAMIBA'tf
