74868. lajstromszámú szabadalom • Szivarpólyázó
— 2 — 3. ábrán fölülnézetben, részben metszetben van ábrázolva, a 4. ábrán a tekercselő henger és tartozékai, a pólyázó szövet és a pólyázó asztal függélyes keresztmetszetben vannak ábrázolva, mialatt a betétet és a burkoló lapot a pólyázó szövetre ráhelyezzük, az 5. ábra ugyanezen részeket ábrázolja függélyes keresztmetszetben, mialatt a betétet a burkolólapba begöngyölítj 3k, tehát hátrafelé mozgó szánnal, a 6. ábra , az említett részek helyzetét szemlélteti röviddel az azután a formába lerakandó szivarpólya kivetése és eltávolítása előtt. Az (1) munkaasztalon annak mellső végére a rugós (2) tekercselő asztal van megerősítve, mely a mellső, rugós (3) él, a külső, rugós (4) él és a köztük fekvő rugós (5) mező, valamint a (6) nemezföltét és (7) bőrbevonat által van képezve. Csekély távolságban a, mellső (3) rugós él fölött és közvetlenül előtte van a (8) gördülő henger elrendezve, mely két végével könnyen elforgathatóan van a (11) szán (9, 10) pofái között ágyazva. A (11) szán keresztmetszetben U-alakú (9a) és (10a) görgőivel az (1) munkaasztalon megerősített egy-egy (12) sínben talál vezetést. A (11) szán (9) és (10) pofái a (13) borda által vannak egymással összekötve, mely lazán nyúlik át az (1) munkaasztal (14) üreges terén és (15) vezető görgőn át vezetett (16) húzó szerv által helytálló (17,18) csapok körül lengő kengyelalakti (19) lábítóemelővel oldhatóan van összekötve. Az 1. ábrából látni lehet, hogy a (16) húzó szervnek a (19) lábító emelőre való támadási pontja azon elállítható, hogy annak lengési ívét bizonyos határok között tetszőlegesen lehessen előre, vagy hátra elhelyezni. A (11) szán a (20) és (21) helyeken a (22, 23) vezető emelők segítségével az (1) munkaasztalon megerősített (26) bak helytálló (24, 25) csapjai körül lengő (27) kengyellel van összekötve, melynek hátrafelé meghosszabbított bordájára alsó végével az (1) munkaasztalon megerősített (28) csavarrugó hat, mely a (19) lábítóemelő előrelengése alkalmával, tehát a (11) szán hátrafelé mozgás^, esetén, megfeszíttetik és a (19) lábítóemelő tehermentesítése esetén a mozgatott részeket ismét nyugalmi helyzetükbe viszi vissza. A (29) pólyázó szövet kissé keskenyebbre van méretezve, mint a (2) pólyázóasztal és az asztal, valamint a (8) gördülő henger fölött van elvezetve (3. ábra). A (29) pólyázószövet egyik végével az (i) munkaasztal alsó, mellső éle közelében van megerősítve, a másik végével pedig hosszirányában eltolhatóan a (30, 30) szárnyas csavarokkal könnyen oldható (31) szorító sín alatt fekszik (1—6. ábrák). A (29) pólyázószövet hosszirányában való elállíthatósága azért szükséges, hogy bármily vastagságú szivarpólyákhoz lehessen alkalmazni. Nyugalmi helyzetbén a (29) pólyázószövet állandóan az 1—3. ábrákon látható, a (2) pólyázóasztalon és a (8) gördülő hengeren átnyúló helyzetet foglalja el, amennyiben lefelé nyúló része a (32) súly által van terhelve. Ezen súly, mely rugóval is pótolható, a pólyázó szövethúrok önműködő megfeszülését idézi elő, ami által kapcsolatban a sajátos rugó elrendezése folytán függélyes és vízszintes helyzetben rugós pólyázó asztallal, állandóan egyenletes tömöttségű szivarpólyák állíthatók elő. Egy szivarpólya elkészítéséhez a munkás jobb lábát a (19) lábítóemelő bordájára helyezi. Jobb kezével egy (33) burkoló lapot fog meg és (34) behajtásával úgy helyezi a (29) pólyázószövetre1 , illetve a (2) pólyázóasztalra, hogy az erre a bal kézzel megfogott (35) betét a (2) pólyázóasztalnak a mellső rugós (3) él és a (6) nemezföltét által képezett rugós (36) teknőjébe és a (33) burkolólap (34) behajtása elé jut, mi mellett a pólyázószövet lefelé vezető része a (32) súllyal egyetemben kissé megemeltetik (4. ábra).
