74856. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a léghajókon végbemenő súlyváltozások által az egyensúlyi helyzetre gyakorolt befolyások jelzésére
— 2 A lemez ágyazásával összekötött (f) mutató ekkor a (v) állványbakon megerősített (n) fokbeosztás nullpontjára mutat. A hajó és ennek megfelelően á mintaíemez terhelésének minden változása a mutató kilengését vonja maga után, minthogy a mutatót hordozó lemez súlypontjának helyzete megváltozott. A.mutátónak ismét nullpontra való állítása céljából a mintalemezen eszközölt változtatások aztán megadják, hogy a hajó terhelésén milyen változtatásokat kell foganatosítani, ha a hajót ismét kiegyensúlyozott helyzetbe akarjuk hozni. A. változó .súlyok helyeit jelző (d) szögeken kívül még neháriy szög van alkalmazva, amelyek különleges célokat szolgálnak. A (g)- hasítékokban (h) állítóscsavarok vannak elrendezve, az (a) lemez hátsó oldalán levő (föl nem tüntetett) súly számára, amely á lemez súlypontjának a hajó súlypontjára való pontos beállítása céljából eltolható. Minthogy áz üres hajó súlya különböző időjárási viszonyok mellett a fa- és szövetré-Szek kisebb vagy nagyobb nedvtart'ahna következtében bizonyos határok között ingadozik, a lemez súlyát a hajó mindenkori állapotának megfelelően kell helyesbíceni. A lemez úgy van méretezve, hogy az üres és száraz hajó súlyának felel meg, tehát nedves, nehéz hajó esetében nagyobb súlyának kell lennie. Ennek folytán pótsúlyok alkalmazandók. E célra szolgál a két rövidebb (i) szög, ámely úgy van elhelyezve, hogy reá függesztett súlytárcsák a lemez súlypontjának helyzetét nem változtatják meg. Föltételezzük tehát, hogy a hajónak a nagyobb nedvtartalom által előidézett súlyszaporulata az üres hajó súlypontját nem tolja el. A menetközben a hajó elhajlását növelő légellenállás befolyását azzal vesszük számításba, hogy a léghajónak egyik gyűrűjét ábrázoló (1) lemezrész (j) szögére súlytárcsákat helyezünk. Hogy az (a) lemez vízszintes irányban eltolható legyen, (p) szögvasakkal van fölszerelve, amelyek a (k) vezetéket közrefogják és azon elcsúsztathatok, miközben az (r) lemezrúgók az (a) lemezhez nyomódnak és jó vezetést biztosítanak. Az (a) lemez (q) kivágása (5. és 6. ábra) ezt az eltolást lehetővé teszi és annak egyúttal határt is szab. A lemez eltolására a (t) állítócsavar szolgál, amely a lemezbe ván ágyazva és (x) fogaskerekével a (k) vezeték (y) fogaslécébe kapaszkodik. , , A függélyes irányban, való eltolás azzal van lehetővé téve, hogy a-(k) vezetéken (o) nyílás van kiképezve (5. és 6. ábra), amely az (m) követ közrefogja, mimellett a vezeték (s) csavarorsóval van ellátva, amely a vezetéken szilárdan ülő (u) persely anyameneteivel kapcsolódik és alsó végévél az (m) kőhöz támaszkodik. Az (rri) kő, mint az 1. ábra mutatja, két oidalsó mutatóval vári ellátva, amelyek a (k) vezeték beosztásai fölött mozognak, ahol ez utóbbiak-a léghajó teljes vagy a (2, 3, 4, 5) hossztartókig való megtöltését jelzik. Az 1. ábra szerint továbbá az1 (a) lemez oly beosztást hord, amely a lemez hosszirányú eltolásakor a (k) vezetőn ülő mutató fölött mozog. A berendezés használati módja a következő; Indulás előtt a hajón levő tömegek úgy osztatnak el, hogy a hajó vízszintesen ússzék, mire az önsúlyt állapítjuk meg. Ennek megfelelően terhelendők meg aztán az (i) szögek oly mértékben, hogy a hajómintát alkotó (a) lemez súlya a hajó súlyával a kívánt arányba jöjjön. Ezután a hajón és a gondolákban levő súlyokat kell megállapítanunk s a hajógyű- • rűknek így megkapott terhelését a mintán súlytárcsák fölhelyezése által kell visszaadnunk/ Most a rekeszek töltési fokát határozzuk meg (pl. a hajó a (3) hossztartóig van megtöltve) s az (a) lemezt (k) vezetékével együtt eszerint állítjuk be az (s) orsó elforgatása által. Erre az (a) lemezt a (t) állítócsavar segélyével vízszintes irányban toljuk el mindaddig, míg a gáztér térfogatsúlypontja, amely az (a) lemezen a (q) kivágás fölső szélén van megjelölve, a (c) forgásponttal össze nem esik. Ha valamennyi rekesz egyformán, azonos értékű gázzal van töltve úgy, hogy a fölhajtóerők középpontja a gáztér térfogatsúlypontjával hosszirányban megegyezik, akkor az (f) mutatónak a nullponton kell állnia. Ha a mutató kitér, akkor a hajó
