74834. lajstromszámú szabadalom • Fölhasítható csúcssínzár

elálló jobboldali csúcssin, a hozzátartozó jobboldali (v) kapcsolórúd útján a (c) emelővel áll összeköttetésben. A (c) emelő, (k) koncentrikus elreteszelő szegélyfölületé­vel, a (b) emelő megfelelő (r) kivágásába nyúlik és ezzel ezt a (b) emelőt holtállásában rögzíti. Ha most az (St) állítórudat jobbra elmoz­gatjuk, mindenekelőtt szétnyílik a (g, g) kö­nyökcsukló és a (c) emelőt, az óramutató járása irányában, elforgatja, mikor is ennek (k) elreteszelő szegélyfölülete kiforog a (b) emelő (r) kivágásából és a tősinjétől elálló jobboldali csúcssin, a (v) kapcsolórúd útján, zárása irányában (jobbfelé) eltolódik. Mihelyt most a (g, g) könyökcsukló (d) és (e) ütkö­zője egymáshoz ütődik, a könyökcsukló to­vább szét nem nyílhat és ezáltal a (b) és (c) emelők egyoldalúan ható kapcsolata áll elő. E pillanatban egyszersmind a (c) emelő (k) elreteszelő szegélyfölülete is éppen elhagyta a (b) emelő (r) kivágását (6. ábra). Az (St) állítórúd további jobbratolódásakor mármost a (b) emelő, a szétnyílt és rögzített (g, g) könyökcsukló hatása alatt, az (e) emelő moz­gását követni kénytelen, miközben kiforog holtállásából és ezzel a baloldali csúcssint fölszabadítja. A két (b) és (c) emelő ezen együttesen való elforgása közben most az emelők excentrikus (z) szegélyfölületei jön­nek egymással érintkezésbe és legördülnek egymáson úgy, hogy a (g, g) könyökcsukló szétnyílt helyzetében megmaradni kénytelen és ezzel a két (b) és (c) emelőnek a (g, g) könyökcsukló által már létrehozott, egyolda­lúan ható kapcsolata kétoldalúan ható kapcso­latra egészíttetik ki (középállás, 7. ábra). Ezen a 7. és '8. ábrán, hogy egy másik fo­ganatosítási példát is bemutassunk, a (g, g) könyökcsukló (d) és (e) ütközőit (i) ütköző­sinnel helyettesítettük, mely (d) és (e) hosz­szúkás lyukaival éppúgy határolja a (g, g) könyökcsukló szétnyíló mozgását, mint az 5. és 6. ábrán rajzolt (d) és (e) ütközők és így ugyanaz a hatásuk is, mint azoknak. Ha most az (St) állítórudat, a 7. ábrán lát­ható helyzetéből, még tovább eltoljuk jobbra, akkor végül a (c) emelő jut holtállásába, mi­kor is a (b) és a (c) emelők excentrikus (z) szegélyfölületei egymással való érintkezésen kívüli helyzetbe jönnek és így a (g, g) kö­nyökcsukló záródását többé nem gátolják úgy, hogy most már a (b) emelő egyedül követi az (St) állítórúd további mozgását és (k) elreteszelő szegélyfölületével a (c) emelő megfelelő (r) kivágásába nyúlik be, hogy ezt holtállásában elreteszelje. Az (i) ütközősin helyett természetesen vala­mely flexibilis vonóeszköz (lánc, kötél) is használható. A váltó fölhasításakor ez a váltózár ismét pontosan úgy működik, mint a föntebb leírt, az 1—4. ábrákon látható foganatosítás! példa. Ha tehát a jobboldali, tősinjétől elálló csúcs­sinel kapcsolt (v) kapcsolórúd (5. ábra) jobbra tolódik, akkor a (c) emelő, az óramutató já­rása irányában elforog és így a (b) emelő fölszabadul (kireteszelődik). Egyidejűleg szét­nyílik a (g, g) könyökcsukló is, míg (d) és (e) ütközői egymáshoz ütköznek, mire a (b) einőlőt a szétnyílt (g, g) könyökcsukló magá­val viszi (6. ábra), tehát holtállásából kifor­gatja és ezzel a baloldali, tősinjéhez fekvő csúcssint fölszabadítja (7. ábra). A 9—12. ábrák két további foganatosítási példát mutatnak, melyeknél a (b) és (c) eme­lők vezetését és elreteszelését helytálló fölü­letek végzik. A 9. és 10. ábrán látható foganatosítási pél­dánál egy a (g) könyökcsukló csuklópontjá­ban elrendezett (v) csap (gördülőcsiga vagy efféle) helytálló (k) és (z) fölületekkel mű­ködik együtt. A (k) fölületek a megfelelő, holt­állásban levő (b), illetve (c) emelőnek a meg­felelő (v) kapcsolórúddal való kapcsolási pontjával, a (z) fölületek pedig az (a) ten­gellyel koncentrikus körívalakú fölületek. A 9. ábrán látható helyzetben a baloldali (k) fölület az (r) csigát és ez a (g) könyök­csukló közvetítésével a (b) emelőt holtállásá­ban fogvatartja. Az (St) állítórúd jobbra toló­dásakor a (g) könyökemelő szétnyílik, mikor is a (c) emelő egyedül elforog az óramutató járása irányában, míg annak (e) ütközője a (b) emelő (d) ütközőjéhez ütődik és így a (b) emelő is vele elforogni kénytelen, szintén az óramutató járása irányában. Ebben a pil-

Next

/
Thumbnails
Contents