74815. lajstromszámú szabadalom • Szárítókamra

hanem csak annak középrészére terjed, hogy a fölmelegített levegő a kamra közepén áramoljék be. A (2) rostély mellett (7) sínek vannak lefektetve, melyeken a (8) szárítókocsit a reá rakott szárítandó fákkal a (4) szárítótérbe lehet legördíteni (4. ábra jobb oldala). A friss levegőnek a (6) fűtőcsövekbe vezetése (2. ábra) 9 csövön át történik, mely kevéssel az (l) fölső válaszfal alatt (10) csatornába torkol be, mely lefelé van vezetve és keskeny (11) résen át a (3) fütőtérrel áll összeköttetésben. A (9) csövön át beáramló levegő tehát először lefelé halad és csak a ' legmélyebb helyen juthat be a (3) fűtőtérbe, ahol a (6) fűtőcsövek egész hosszára egyenletesen oszlik el, ezeken megfelelően előmelegedik, mire a (2) rostélyon át a (4) szárítótérbe jut át. Minthogy a rajzóit csatornavezeték esetén a (10) függélyes csatornában a nehezebb hideg levegő, a (6) fűtőtestben ellenben a könnyebb meleg levegő foglal helyet, ezért a szárítólevegő önműködő elzáródása következik be és meleg nem mehet' kifelé veszendőbe. Hogy már most a szárítólevegő zegzúgyonalú vezetését és a szárítandó anyagra hosszú ideig való behatását érjük el, a be- ' rendezés a következő: A (8) szárítókocsira (4. ábra) pl. a hosszirányban egymás mellé fölrakott (12) fagerendák váltakozva (13) keresztfákon nyugosznak úgy, hogy néhány (14) keresztcsatorna keletkezik, melyek keresztben átszelik a (4) szárítóteret. Azonkívül oldalt a (8) szárítókocsin (15) hossz- i sinek vannak elrendezve, melyek váltakozva (16) hosszvezetőfalakhoz csatlakoznak, mely utóbbiak oldalt be vannak építve a (4) szárítótérbe. Mint a 4. ábra jobb oldalán látható, a légvezetés a (8) szárítókocsi legördített helyzetében a következő: A (2) rostélyon keresztülmenő levegő a bal oldalon a (15) hosszsínhez csatlakozó (16) vezetőfal folytán, az alsó gerendasor alatt csak jobbfelé térhet ki és ekkor a fönt a (16') vezetőfal által elzárt (17) oldaltérbe jut be. Innen a levegő keresztben, a (14) csatornákon át, a másik oldalra, a fönt a (16") vezetőfal által elzárt (17') oldaltérbe áramlik, miközben az összes (12) fagerendát fönt és lent végigsúrolja. A (17') oldaltérből a levegő azután a kocsi fölső részében fekvő (14) 'keresztcsatornákon át a (17") oldaltérbe tovább áramlik, mely az ismét a másik oldalon lévő (18) nyíláson át az (5) elvezetőtérrel áll összeköttetésben. A (17) oldalterek oldalirányú elzárására a (4) szárítótér sarkai éppen annyira hogy a (8) szárítókocsi közéjük illjék, (19) borításokkal van kitöltve. Továbbá a szárítandó (12) gerendák a (8) szárítókocsin úgy vannak elosztva, hogy mindig egy keresztgerendasor csatlakozik a (15) hosszsínekhez. . Az (5) elvezetőtérbe átjutó levegő a (20) elvezetőcsatornában (3. ábra) lefelé áramlik. Ezen (20) csatorna végéhez a (21) ventilátor csatlakozik, mely a levegőt kiszívja és a szintén fölfelé vezetett (22) csőbe ki- { fúvatja. Hasonlóan a levegőt bevezetővezetékhez a levegőt elvezető vezeték is szifont képez, melynek külső szárában hideg, belső szárában pedig meleg levegő foglal helyet úgy, hogy itt is a szárítókamra önműködő elzáródása megy végbe és levegőáramlás csak • vákuum vagy túlnyomás gépi úton való létrehozásakor következhetik be. Hogy már most a szárítólevégőt megfelelő módon előmelegíteni, illetve fölhevíteni lehessen, még az 5. ábrán vázlatosan bemutatott kapcsoló- és szabályozószerkezet is van alkalmazva. Ez egy a (9) bevezető- és a (22) elvezetőcsővel összekötött (23) megkerülővezetékből áll, mimellett mindhárom csőben (24) és (25) csappantyúk vannak, melyek (26) közös rudazattal egyidejűleg elállíthatok. Ha a csappantyúk az 5. ábrán, kihúzott vonalakkal rajzolt helyzetüket foglalják el, akkor a (23) megkerülővezeték ki van kapcsolva. Ekkor azután a friss levegő a (9) csövön keresztül lép be, keresztüláraml ik & szárítókamrán, hogy azután a (22) elvezetőcsövön át ismét eltávozzék. Ha azonban a csappantyúkat a pontozott vonalakkal rajzolt helyzetbe hozzuk, akkor a szárítókamra elzáródik a külső levegőtől és a szárítólevegő, a ventilátor lekapcsolt állapotában, a szárító-