74803. lajstromszámú szabadalom • Egyetlen hajtókerékkel ellátott (háromkerekű) mótoros eke

kálása valamennyi saroknak legömbölyítésére és a (T) vas övedben alkalmazandó lyukak fúrására szorítkozik. A kapaszkodók megerősítése a hajtókerék mindkét oldalán alkalmazott (48) talpakon történik, mely hajtókerék a (15 — 17) ábrák szerinti foganatosítási példában akként van kiképezve, hogy a kerék külső (46) járókoszorúja két, egyenlőtlen szárú (47—48) szögvasgyűrűvel van merevítve. A kerékkoszorút és a keréktalpakat a (15—17) ábrákon egyszerűség kedvéért elhagyott kerékaggyal a (49) küllők kötik össze. A kapaszkodók rögzítése céljából a (48). keréktalpakra megfelelően méretezett (50) fánelemezek vannak szögecselve: emellett bizonyos számú fánclemezszögecselési pontjai célszerűen akként választhatók, hogy a szögecslyukak a (49) küllők megerősítésére szükséges szögecslyukakkal korrespondeáljanak (16. ábra). A kapaszkodókat már most az (50, 50) fáncletmezek közé toljuk és az éppen szükséges helyzetben (pl. útakon való menethez, amint az az 5. ábrán szakadozottan van föltüntetve) csapszögnek, vagy más effélének átillesztése révén rögzítjük. A kapaszkodóknak oldalról beillesztett csapszögek vagy más effélék segélyével való rögzítése különböző kapaszkodó-megerősítéseknél hasonló alakban magában véve ismeretes, nemkülönben ismeretes az az intézkedés is, hogy a kapaszkodókat ilyen módon különböző helyzetekben rögzítjük. Az eddigiektől eltér azonban a hajtókerék oldalán való megerősítésre szánt kapaszkodóknak egyszerű alakja, valamint ezen oldalt fölerősített kapaszkodóknak megfelelően méretezett, a (48) talpakra szögecselt (50) fánclemezek segélyével való rögzítési módja. A rögzítés ezen módja többek között azt az előnyt is nyújtja, hogy a kapaszkodók mindig könnyen levehetők, vagy áthelyezhetők, és pedig a kapaszkodók vágólapjainak megsérülése esetén is, minthogy a kapaszkodók alaplapja, azaz a jelen esetben a T-vasdarabok övei mindig sértetlenül maradnak. Végül eltér az eddigiektől a találmány szerinti kapaszkodóknak a fönt ismertetett motoros ekéknél a barázdában járó hajtókeréken eszközölt, a 17. ábrán föltüntetett sajátos alkalmazása. Itt a hajtókeréknek csak az egyik, a barázda oldalfala felé eső oldalán vannak kapaszkodók alkalmazva; ez az elrendezés a kapaszkodólapáJtoknak különösen hatásos behatolását biztosítja. Emellett a kapaszkodókat célszerűen akként erősítjük meg, hogy azoknak alsó éled körülbelül a hajtókerék (46) járóköpenyének külső kerületénél végződjenek, amikor is az (52) lapátok még eléggé mélyen hatolnak be a barázdafalba, azonkívül azonban minden további intézkedés nélkül kemény utakon is járatható a hajtókerék anélkül, hogy ebből a célból előbb a kapaszkodókat áthelyezni, vagy bármily más módon megváltoztatni kellene. Az (52) kapaszkodólapátoknak a hajtókerék (46) járóköpenyéhez viszonyított ezen beállítása magában véve ismeretes, illetve néhány már ismeretes kapaszkodószerkezeteknél is lehetséges. Ismeretes továbbá a kapaszkodóknak egyoldalú elrendezése hajtókerekeknek a barázda oldalfalával ellenkező oldalán; egyáltalában nem. vált azonban ismeretessé kapaszkodóknak a barázdában járó hajtókerék azon oldalán való, imént leírt egyoldalas megerősítése, mely a barázdafal felé esik. Ez a megerősítési mód az ismeretes elrendezésekkel szemben igen lényeges műszaki előnyöket mutat: az ekként fölerősített kapaszkodólapátok mélyen hatolnak a tarlóba, melynek sokkal tömörebb és így ellentállóbb a struktúrájúk, mint a hajtókerék másik oldalán lévő megmunkált talajnak, amelybe a hajtókerék ezen oldalán, egyoldalasan megerősített eddig ismeretes kapaszkodóknak lapátjai hatolnak. Szabadalmi igények. 1. Egyetlen hajtókerékkel ellátott háromkerekű motoros eke, mely hajtó-