74794. lajstromszámú szabadalom • Golyós vagy görgős csapágy

táron belül — nyilvánvalóan tetszőleges lehet, a csapágy méretezésére való tekintettel azonban a vezérlőgolyók átmérője célszerűen kisebb, mint a megterhelt golyóké, mi mellett azonban az átmérő kisebbítésével a csapágy tartósságára való tekintettel nem mehetünk túlságosan messze. A vezérlőgolyók középpontjai a szomszédos megterhelt golyók középpontjain át fektetett síkon kívül vagy belül is fekhenek, oly célból, hogy a vezérlőgolyók ne essenek kifelé vagy befelé. A vezérlőgolyók helyzetét a (11) gyűrű szabhatja meg. A 3. és 5. ábrán (I, II, III, IV) a golyópályák különböző foganatosítási alakjait jelölik. Mindkét ábrán a külső (16) gyűrű (15) golyópályája szferikus (keresztmetszetben homorú), oly célból, hogy a csapágy bizonyos határon belül beállhasson. A külső (16) gyűrű egyik vagy mindkét végén a befelé nyúló (17) karimával van ellátva, mely meggátolja, hogy a belső vagy külső gyűrű oldalt annyira kilengjen, hogy a golyók a csapágyból kieshessenek. Az (I) kiviteli alaknál a belső (19) gyűrű (18) golyópályája úgy van alakítva, hogy a megterhelt (3) golyóknak a belső és külső (19, 16) gyűrűkkel való érintkezési pontjai a csapágy mértani tengelyére merőlegesen, közös síkba essenek. A belső gyűrűnek a tulajdonképpeni golyópályát képező része keresztmetszetben oly körív szerint van alakítva, melynek sugara kisebb, mint a külső gyűrű szferikus golyópályájának sugara. A 3. ábrán látható (II) foganatosítási alaknál a belső (19) gyűrű (20) golyópályáját keresztmetszetben oly körív képezi, melynek középpontja a csapágy középpontját a megterhelt golyó középpontjával összekötő és esetleg a golyó és a külső golyópálya érintkezési pontján is átmenő egyenesben fekszik. A (III) kiviteli alak (5. ábra) szerint a belső gyűrű (21) golyópályája körülbelül ugyanolyan alakú, mint az (I) foganatosítási alaknál, de a tulajdonképeni goiyópályát képező rész keresztmetszetben oly kör szerint van alakítva, melynek sugara a külső szferikus golyópálya sugarával egyenlő nagyságú. Az 5. ábrán látható gyűrű (22) golyópályája, ugyanilyen alakú, mint az 1. ábra esetében, de a külső gyűrű golyópályája, mint fönt említettük," szferikus. Nyilvánvaló, hogy golyópályák alakja ezeken kívül is sokféleképen módosítható. A csapágyak természetesen a megterhelt golyók egyik vagy mindkét sora számára egy-egy golyókalitkával lehetnek ellátva (11. ábra). Mindegyik (23) golyókalitka fémből vagy más anyagból készült egy vagy több drótból áll, melyek a megterhelt (3) golyókat egymástól elválasztó (24) hurkokká vannak alakítva. Ugyanilyen kalitka lehet a vezérlőgolyók számára is elrendezve. A találmány tárgyának a 6. ábrán föltűntetett foganatosítási alakjánál a megterhelt (3) golyók egymással érintkeznek és kölcsönös helyzetükben a (4) vezérlőgolyók által biztosíttatnak. A 7. ábrán föltűntetett csapágynál az 1. és 2. ábra kapcsán ismertetett laza (11) gyűrű elmarad és helyette a külső gyűrű a gyűrűalakú, befelé nyúló és a (4) vezérlőgolyókat megtámasztó vagy vezérlő (25) karimával van ellátva. A belső gyűrű emellett az egymást kiegészítő (26, 27) részekből áll, amelyek (28) érintkezési fölületei a 7. ábrán látható módon legcélszerűbben ferdén vannak lemetszve. A (26, 27) részek egymással tetszőleges módon, pl. a (29) gyűrű útján köthetők össze, mely végein a (26, 27) részek hornyaival kapcsolódó (29) karimákkal van ellátva. A külső (1) gyűrű nyilvánvalóan ugyanígy lehet kiképezve. A fönt említett vezérlőgolyók helyett más alkalmas forgástestek is használhatók, pl. a 9. ábrán látható (3l) görgők, melyek végei úgy vannak elrendezve, hogy a megterhelt (3) golyók részére megfelelő érintkezési fölületeket képezzenek. A találmány tárgyának a 6. ábrán föltűntetett foganatosítási alakjánál, valamint annak további kiviteleinél is a vezérlőgolyók és vezérlőgörgök helyett még más berendezések is használhatók oly célból, hogy a megterhelt golyókat páron-