74780. lajstromszámú szabadalom • Elektromos időzetkapcsoló

azonban ez az összehúzódás, mint említettük, a fölhevített testet és ezáltal a rajta elrendezett kontaktusokat is csak igen csekély mérékben mozgatja el, a főáramkör megszakításánál az illető kontaktusok egymástól csak kevéssé távolodnak el és emellett a megszakítás igen lassú mozgás mellett megy végbe, ami egyrészt az időzetkapcsolóknak erős áramokhoz val<" használatánál kedvezőtlen és másrészt rendkívül gondos szerelést tesz szükségessé. Kzen hátrányok a találmány tárgyát képező berendezésnél elkerültetnek. Az elektromágnes rövidre zárását létesítő, mozgatható kontaktus a fölhevített test által működtetett emelőn van elrendezve, míg a főáramkört megszakító kontaktus nem a fölhevített testen, hanem magán az elektromágnesfegyverzeten, a fegyverzettől elszigetelten úgy van elrendezve, hogy a fegyverzet fölszabadulása, mely az elektromágnestekercsek rövidre zárásánál következik be, a főáramkört még zárva tartja, amit azáltal érünk el, hogy a kontaktus az áramot záró helyzetben az említett emelőn kampó vagy efféle útján mindaddig fogvatartatik, míg az emelő a fölhevített test összehúzódása következtében visszacsappan és a kontaktust szabadon hagyja. A kontaktus most gyors (pillanatnyi) mozgással a főáramkört aránylag nagy megszakítási szakaszon szakítja meg. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező berendezés egy foganatosítási alakját lépcsőházautomata alakjában mutatja. Az (1) kapcsolódeszkán a (2) kapcsok vannak elrendezve. A (3) elektromos izzólámpa a (4) test fölhevítésére szolgál. A (4) test, mely a rajzon ábrázolt foganatosítási alaknál az izzólámpá t körülvevő cső alakjában van kiképezve, de bármilyen más alkalmas alakú is lehet, alsó végén a kapcsolódeszkához van erősítve, míg fölső végén a testen az (5) csap megy harántirányban keresztül. Ezen csap körül az egyenlőtlenkarú (6. 8) emelő van ágyazva, melynek rövidebb karja a szabályozható, helytálló (7) ütközőhöz fekszik, míg hosszabb (8) karja a platinából vagy más alkalmas anyagból álló (9) kontaktussal van ellátva. Ez a kontaktus a (8) kar fölfelémozgásánál a szintén helytálló és szabályozható (10) kontaktussal jut érintkezésbe. A kapcsolódeszkán a (11) elektromágnes van megerősítve, melynek (12) fegyverzete a (13) kontaktust tartja; ez utóbbi a helytálló (14) kontaktussal hozható érintkezésbe. A fegyverzeten ezenkívül á tőle elszigetelt és a (16, 17) kontaktusokkal ellátott vékony rugalmas (15) fémdarab van megerősítve, mely a fegyverzet vonzatásánál a (18), ill. (19) kontaktusok egyikével juthat érintkezésbe. Végül a fegyverzetet a tőle, valamint a (15) fémdarabtól elszigetelt vaslemezből vagy efféléből készült (20) toldat egészíti ki, mely a (21) kampóban végződik; ez utóbbi az alább ismertetett módon a (8) emelőkar végében kiképezett (22) kampóba fogódzhat. \ (12) fegyverzetet a szögalakú (2£) kengyel tartja. A berendezés működése a következő: Ha a lépcsőházvilágítóberendezés (24) nyomógombjainak egyikét lenyomjuk, akkor a rajzon nem ábrázolt áramforrástól kiindulva a (25) vezetéken, (26) vezetéken, (24) nyomógombon, (27) vezetéken, az ez utóbbival összekötött (2) csatlakoztató szorítón, a (28) vezetéken, a (3) izzólámpán , a (29) vezetéken, az elektromágnes tekercsein, a (30, 31) vezetékeken, az ez utóbbiakkal összekötött (2) csatlakoztató szorítón, a (32) vezetéken, a (33) átkapcsolón és a (34) vezetéken at az iiramforráshoz visszamenő áramkör záratik. Ezáltal a (11) elektromágnes (12) fegyverzetét vonzza és a (35) vezetéken, a (12) fegyverzeten, a (13) és (14) kontaktusokon, valamint a (36) vezetéken át a (24) nyomógombhoz párhuzamos áramkört zár úgy, hogy a (3) izzólámpán és az elektromágnes tekercsein átmenő áramkör akkor sem szakíttatik meg, ha a nyomógombot elengedjük. Az elektromágnes