74772. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csövek kezelésére és és egyidejű profilálására

Megjelent 1919. évi augusztus lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74772. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Berendezés csövek kerekítésére és egyidejű profilálására. INGRISCH JÁNOS SZABADALMI ÜGYVIVŐ BARMENBEN. A bejelentés napja 1918 január hó 22-ike. Csövek karmantyúit eddig oly módon állították elő, hogy a cső egyik végét forgó tárcsába befogták, míg annak' másik végét az előállítandó szelvénynek megfelelően alakított és a csővég átmenete közben egymáshoz képest eltolt hengerek között vezették át. Hasonló módon történt csőkarimák előállítása is, amennyiben a forgó cső szabad végét perernző hengereken vezették keresztül, A csövek karmantyúinak és karimáinak előállítására szolgáló ismert eljárásnak számos nagy hátránya van. Ismeretes, hogy nagy (pl. 800—2000 mm. átmérőjű) csövek sohasem állíthatók elő pontos kör keresztmetszettel, amennyiben az ilyen csövek átmérői gyakran 30 mm.-nyi és nagyobb eltéréseket mutatnak. Ha az ilyen nem körkeresztmetszetű csöveket az ismert eljárással karmantyúkkal vagy karimákkal látják el, akkor a karmantyúk vagy karimák keresztmetszete szintén a körtől eltérő lesz. Minthogy ugyanis a csövek, különösen ha hosszuk nagy, a forgó síktárcsába sohasem foghatók be oly mereven, hogy az alakítóhengerek a csőnek körkeresztmetszetet kölcsönözhessenek, a cső vége a hengereken való átmenet után is megtartja körtől eltérő alakját és a rajta előállított karmantyú vagy karima szintén körtől eltérő vagy eliptikus alakú lesz. Ismeretes továbbá az is, hogy hegesztéssel előállított nagy csövek átmérői sohasem egyeznek, hanem mindig az egyik cső nagyobb vagy kisebb, mint a másik. Jla már most ezen csöveket az ismert eljárással karimázzuk vagy karmantyúval látjuk el, akkor a karima vagy a karmantyú a cső mindenkori átmérőjének megfelelően egyszer nagyobb, másszor pedig kisebb átmérőjű lesz. Vé(giil az ismert eljárásnál az a hátrány is mutatkozik, hogy a fölmelegített csővég a két henger túlságos mértékű összenyomása által kihengereltetik és a cső átmérője ellenőrizhetetlen módon változik. Mindezen okokból a karmantyúkat és a karimákat pontos köralak és a helyes átmérő elérése céljából utólag meg kell munkálni, ami rendkívül költséges és igen sok időt vesz igénybe. Az ismert eljárás ezen hátrányait a találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy az ismert módon a helytálló munkadarab körül a megmunkálás közben gördülő görgők vag*y hengerek egyike kezdettől fogva a cső kívánt átmérőjére van