74767. lajstromszámú szabadalom • Olajelégető mótorhz és effélékhez való lángzó
Megjelent 1919. évi augusztus lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74767. szaru. Vd/2. OSZTÁLY. Olajelégetőmótorokhoz és effélékhez való lángzó. DR ECK OTTÓ BÖLCSÉSZTUDOR R/M GODESBERGBEN ÉS GERL1CH ÁRMIN FŐMÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1917 juníus hó 6-ika. Elsőbbsége 1917 január hó 24-ike. Belső elégésű olajmótoroknál és efféléknél régóta törekednek arra, hogy az előmelegített és szétporlasztott olajnak az előmelegített elégetőlevegővel való keveredése lehetőleg mindjárt a tüzelőanyagnak az elégetőtérbe való belépése után menjen végbe, teljesen kielégítő eredményeket azonban nem sikerült elérni, mert itt aránylag nagy levegő- és olajgőzmenynyiségekről van szó. Minthogy a keveredéshez rendelkezésre álló idő, 111. az az út, melyen a keveredés -nek történnie kell, igen rövid, az anyagoknak nincs elég idejük és alkalmuk egymással bensőleg való keveredésre. Annál in kább fönnáll ez az eset, mert az anyagok egymáshoz vezetésének módja, a tüzelőanyagnak majdnem végig túlságosan lokális és kompakt bevezetése és ama lehetőségek hiánya mellett, hogy azokat egymáson keresztül örvénylő mozgásba hozzuk, kevéssé előnyös az igazán gyors és homogén keverékképzés szempontjából Az anyagok elvonulnak egymásmelleit, részben még indifferens gázrétegek által egymástól elkülönítve, anélkül, hogy rögtön eléggé bennső keveredésbe jönnének egymással, mikor is azután a rendkívül változó (nem állandó) olajgőzök (amenvnyiben már képződhettek), melyeknek hőkapacitása igen csekély, hidegebb lég -vagy gázrétegekkel, vagy pláne reiatíve hideg falakkal való érintkezésük folytán kondenzálódva, gyakorlatilag gyúlékonynak már alig nevezhető, aránylag hideg olajködöt képeznek, vagy csöppek csapódnak belőlük le és leülepednek úgy, hogy az elégetőlevegő fölöttük tovasurran és így a tüzelőanyag e részeinek legfeljebb elfojtott, tökéletlen elégése megy végbe. Annál könnyebben bekövetkezik ez, mert a nehéz szénhidrogének gőzei legnagyobbrészt még aránylag magas hőfokoknál kondenzálódnak. Egyebekben a folyékony tüzelőanyagok elgőzölögtetőfolyamata az említett berendezésekben meglehetősen szabálytalan és egyenlőtlen, időtartam és magasfokúság szempontjából folytonosan változó és ellenőrizhetetlen, sőt a legtöbb esetben még egészen tökéletlen is abban az értelemben, hogy a tüzelőanyag egy része vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon elkésve kerül elgőzölgésre. Főokai ezeknek a hátrányoknak, a tökéletlen elgőzölgés és a hiányos keverékképződés tekintetében, a már előbb említetteken ki-
