74750. lajstromszámú szabadalom • Kocsibillentő szerkezet görbe vezetőpályán gördülő dobogóval
emelőmagasság mellett rövidebb gördülőpálya használatát engedi meg és az össztehernek a két tengelyre való jobb elosztása folytán föltétlen biztosságot nyújt a dobogónak a gördülőpályáról való véletlen leemelkedése ellen. A tengelyek átmérője kisebb és a gördülőpálya könnyebb lehet, mint -- egyebekben azonos viszonyok közt - - a görbe gördülőpályával biró ismert kocsibillentőknél. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány tárgyának egyik foganatosítási példáját ábrázolja oldalnézetben. A (c) dobogó (a) tengelyei (b) kerekeikkel úgy vannak a dobogóra ágyazva, hogy minden menethelyzetben az egyik (a) tengely az (s) összsúlyponton keresztülfektetve képzelt (h—h) vízszintes,sík fölött, a másik (a) tengely pedig ezen sík alatt fekszik, míg egyidejűleg az (a) tengelyek középvonalán keresztülfektetve képzelt (k k) sík megközelítőleg az (s) összsíilyponton megy keresztül és az összsúlyponton vagy ennek függélyes vetülete a két (a) tengely középvonalának egymástól való távolságát megközelítőleg felezi. A (b) kerekek a (d) gördülőpályán futnak, melyek fölső és alsó részében görbe, középső részében pedig egyenes. A gördülőpálya alsó görbületével elérjük, hogy az (e) kocsi, melyet rendszerint a menet előtt tartókkal kötünk össze a (c) dobogóval, a menet elején rögtön lehajló (billenő) mozgást végez a buktató mozgás irányában és ezáltal szorosan az említett tartókhoz fekszik úgy, hogy a dobogóról való véletlen legördiilésének minden veszélye ki van zárva. Ezzel a kezdeti (alsó) görbülettel továbbá elérjük,- hogy a (c) lehetőleg függélyesen emelkedik föl alsó, kezdeti helyzetéből úgy, hogy az (f) mélyedés homlokfalai függélyesen alakíthatók anélkül, hogy a dobogónak ezen . a helyen túlságos nagy játéktere kellene, hogy legyen az (f) mélyedésben. Ha lemondunk ezekről az előnyökről, akkor a (d) gördülőpályát alsó részében is egyenesen képezhetjük ki. A gördülőpálya fölső görbülete úgy van megválasztva, hogy a (c) dobogó röviddel azelőtt, hogy a (d) gördülőpálya fölső végét és így az emelkedés végét elérte, oly nagy hajlást vesz föl. hogy a kocsi tartalma magától kiömlik. A 2. ábra a találmány tárgyának másik foganatosítási példáját mutatja, melynél a (c) dobogónak mindkét (a) futókeréktengelye saját külön pályán (sinen) fut. Az alsó (a) tengely a (d) gördülőpálya alsó, a fölső (a) tengely annak fölső futópályáján gördül végig. Mindkét futópálya alsó és középső részében egyenes. Fölső részében a fölső futópálya körülbelül az 1. ábrán látható módon van meggörbítve, míg az alsó futópálya ott fölfelé van görbítve úgy, hogy a két görbület együttes hatása folytán érjük el a kocsi kihányó helyzetét. Az alsó futópálya alsó részének megfelelő meggörbítésével itt is elérhető a (c) dobogó kezdeti lehajlása az 1. ábrának megfelelő módon. Ha átmenő (a) tengelyeket kell elrendezni a (c) dobogón, akkor az egyik tengelynek mindig a (c) dobogón megerősített (g) kocsifutósin alatt, a másik tengelynek pedig ezeti futósin fölött kell feküdnie és emellett a fölső tengelyt a pályaszelvénynek a közlekedő kocsik részére előírt körülhatárolásnak megfelelően kell lefektetni. A 2. ábrán föltüntetett elrendezéssel elérhető azonban, hogy valamennyi (b) dobogófutókerék a (g) kocsifutósinek fölött feküdhessék. Átmenő (a) tengelyek helyett itt mindegyik (b) futókerék számára egy-egy külön a (c) dobogó oldalfalába beillesztett csapot használunk. Tagadhatatlan, hogy ennél az elrendezésnél a (c) dobogó (a) tengelyének egymástól való távolsága tetemesen kisebb lesz, mint az 1. ábrán látható elrendezésnél. A 2. ábrának megfelelő elrendezés tehát inkább kisebb terheknél lesz alkalmazható. A dobogó emelésére pl. közönséges kötélföltekercselő-emelőszerkezet használható, mert a billenés minden külön berendezés nélkül csak a fölvonóerő hatása alatt történik. Hogy "a dobogó súlyát legnagyobb részben kiegyensúlyozzuk, célszerűen ellensúlyt alkalmazunk, mely a dobogónál csigákon vezetett vonóközeggel van összekötve. Minthogy a dobogó vagy az összteher fölfelé mozgatásához szükséges vonóerő a gördülőpálya emelkedési viszonyainak megfelelően alulról föl-