74747. lajstromszámú szabadalom • Elektromótorral hajtott elektromágneses dörzskapcsoló

mális értéken túl ne menjen, amikor is ugyanis a kapcsolónak két része el kezd csús/ni. A mellékelt rajzban a találmányt képező kapcsolónak két foganatosítási alakja van példaképpen föltüntetve. Az 1. ábrában föltiintetett foganatosítási alaknál a kapcsolónak (A) korongja a (C) elektromotorral hajtott (B) tengelyre, (Al) korongja pedig a (D) tengelyre van erősítve, mely utóbbi valamely járműnek kerekei vagy más célok számára haj tóelem gyanánt szolgál. Az (A) korong az (E) csövével van ellátva, mely az (F) csúszógyűrűk segélyével gerjesztetik, mely utóbbiakat a (C») vezetékek látják el árammal valamely állandó feszültséggel biró áramforrásból. Az (E) cséve a kapcsolónak szorító csévéje, melynek föladata, hogy az (A) és (Al) korongokat egymáshoz szorítsa. Az (Al) korong a két (H) és (J) csévével van ellátva, melyek a (Hl), illetve a (Jl) csúszógy űr ükhöz vannak kapcsolva. A (H) cséve akként van a (C) mótor fegyverzetének áramkörébe kapcsolva, hogy az a gerjesztésnél mágneses hatásával az (E) szórítócséve ellen dolgozik. A harmadik, vagyis a (J) segédcséve oly áram által gerjesztetik, mely a (D) tengelytől hajtott (K) áramfejlesztőnek feszültségétől függ. Ezen cséve akként kapcsolható, hogy az a (H) ellencsévének hatását fokozza. A föltüntetett foganatosítási alaknál a (K) áramfejlesztőnek (KI) térmágnes-csévéje a (C) motornak (Cl) térmágnes-csévéjével a (G) vezetékek segélyével van összekötve, ahol is ezen gépek gerjesztésének módja tetszőleges lehet. A (K) áramfejlesztő oly kicsinyre lehet méretezve, hogy az csak a (J) segédcsévének gerjesztője gyanánt szolgál, de lehet azt oly nagyra is méretezni, hogy az még más célokra is tud áramot leadni. Az üzemi viszonyok szerint tehát a (K) áramfejlesztő a kapcsoló által reá átvitt erőnek vagy csak egy részét, vagy gyakorlatilag véve az egész erőt használja föl. Mivel az ellencséve a (C) motornak fegyverzetével sorban van kapcsolva, a teher bekapcsolásánál erős áram megy át a (H) ellencsévén úgy, hogy a kapcsoló nagy mértékben csúszni fog. Ezen csúszás a motor fordulata növekedésének arányában csökken, mivel a motornak elektromótorikus ellenereje az áramot a fegyverzetben és az ellencsévében csökkenti. Ha a (J) segédcséve akként van kapcsolva, hogy a (H) ellencsévének hatását támogatja. akkor a terhelés még simábban és gyöngébben vétetik föl, mivel a (K) áramfejlesztő feszültségének növekedése is törekszik csúszást létesíteni. A terhelésnek minden növekedése normális üzemnél és teljes terhelésnél csúszást okoz, mivel a mótorfegyverzeten és így a (H) ellenesévén átfolyó áram növekedik. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az imént ismertetett foganatosítási alaktól abban különbözik, hogy a (D) tengely egyaránt hajtja a váltakozó áramú (L) és az egyenáramú (K) gépet. Ezen elrendezés mutatja, hogy a kapcsoló által átvitt erőt egy váltakozó áramú hálózat táplálására lehet fölhasználni, míg az egyenáramú gép, mint az 1. ábrában föltiintetett foganatosítási alaknál, úgy üzemi áramot adhat le valamely hálózatnak, mint a (J) segédcséve gerjesztésére szolgálhat. Az egyenáramú gép ezenkívül szolgáltathatja a gerjesztő áramot a váltakozó áramú (L) gép számára, mely áramot szükség esetén a (G) vezetékekből is lehet venni. A váltakozó áramú (L) gép és az egyenáramú (K) gép külön gépek is lehetnek; lehet továbbá oly áramfejlesztőt alkalmazni, mely csúszógyűrűkkel és áramgyüjtővel ellátott fegyverzettel bír úgyr hogy egyazon gép szolgáltathat egyenáramot és váltakozó áramot is. Az ismertetett foganatosítási alakoknál a segédcsévének oly kapcsolását tételeztük föl, hogy az a (H) ellencséve hatását támogatja. Ez azonban nem föltétlenül szükséges, mivel a segédcsévét akként is lehet kapcsolni, hogy az a szorítócsévének