74741. lajstromszámú szabadalom • Forgó motor nyomólég vagy efféle hajtásra

Megjelent 1919. évi augusztus hó 8-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74741. szám. V/d;8. OSZTÁLY. Forgó mótor nyomólég- vagy efféle hajtásra. BRACKER OTTÓ OKL. MÉRNÖK M/M

HANAUBAN. A bejeleitéi napja 1915 március hó 3-ika. Elsőbbsége 1914 március hó 11-ike. A nyomólevegővel működő szállító (fölvonó) kötéldobok üzeméhez jelenleg csak ide-odajáró munkadugattyúkkal bíró motorokat használnak, ámbár az elektromosan hajtott ilyen kötéldobok teréről a forgó (rotációs) mótorhajtás előnyeit már ismerik. Ezeket a nyomólevegővel működő dugattyúsmótorokat ikerelrendezésben kell építeni, hogy a gépet minden fogantyúsállásánál meg lehessen indítani. A forgó mótorhajtás előnyei mindenekelőtt abból állanak, hogy a mótor — egyhengeres elrendezésnél is — minden helyzetben nehézség nélkül megindul, emellett azonban csak igen kis helyet és kis alapzatot igényel, gondozási és kenési szükségletei pedig, kevés alkatrészére való tekintettel, rendkívül csekélyek. Ezek az előnyök, főleg a durva földalatti üzem szempontjából, a legnagyobb jelentőséggel bírnak. Hogy a kötéldobozüzemhez forgó nyomólégmótorokat eddig még nem használtak, annak oka bizonyára abban rejlik, hogy az ismert ilyen fajtájú motorok, pl. j a sokcellás motorok, az üzem változó követelményeknek nem felelnek meg. Főkövetelménye az ilyen üzemnek, hogy meginduláskor a mótor, bizonyos körülmények közt, rövid ideig, normális erőkifejtésének kétszeresét, sőt többszörösét is nehézség nélkül kifejteni legyen képes. Ha azzal akarnók pl. ezt a változó erőkifejtést előidézni, hogy a töltést a legnagyobb teljesítményre állítanánk be, hogy azután a kisebb teljesítményt a munkaközeg fojtásával létesítsük, ez a munkamód nem lenne gazdaságos és egyúttal megbízhatatlan is lenne. A jelen találmány főleg kötéldobokhoz való olyan forgó nyomóléghajtású motorra vonatkozik, melynél a teljesítmény időnkinti fokozása, a kötéldob megindításakor, azáltal van lehetővé téve, hogy a nyomólégvezetékkel öszeköttetésben álló cellák száma változtatható, ill. a beáramlás helye áthelyezhető. Minél több cella áll összeköttetésben a vezetékkel, ill. minél közelebb vannak ezek a cellák a beömlési csőtoldathoz, annál nagyobb a mótor forgató nyomatéka. A kötéldob megindulása után tehát pl. a közvetlenül töltött cellák számának változtatásával, vagy a beömlési hely áthelyezésével a hajtó mótor teljesítményét, üzemközben, a csekélyebb terhelésnek megfelelően csökkenteni lehet. A szabályozás lehetővé tételére pl. a tokon több párhuzamos be, ill. kiömlő vezetéket lehet elrendezni, melyek elzáró szerkézetekkel vannak ellátva, mimelletí