74625. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyag fúvóka égési erőgépek gázosítói számára

2 — mCg. hófy az eddig ti kalibrált fecsk ndőfúvóka szűk átömlési keresztmetszete által előidézett ellenállást lépcsőzetesen elrendezett egyes ellenállások alkalmazásával helyettesítjük, melyek a fúvókában vannak elrendezve úgy, hogy a gázosttóba kiáramló tüzelőanyagmennyiség nem a fecskendőfúvóka táplűlócsatornájának és a fúvóka, kiömintorkolatának nagyságától, hanem az egyes ellenállások számától függ. Emellett ezen ellenállások számát úgy választhatjuk meg, hogy nem csupán a keverőtérbe torkoló kllépőnyílás nagy ságút..szabhatjuk nagyobbra, mint a fecskendőfúvókák legnagyobb nyílása, hanem a tüzelőanyagnak a fúvókábap, ennek torkolíK táig való útja is lényegesen nagyobb keresztmetszetű lehet, mint a kalibrált fúvókáknál. Az ily fúvóka alkalmazásánál elért főelőny abban áll, hhogy a fúvóka csatornáinak és kiömlőnyílásának eltömődése teljesen lehetetlenné van téve. Ezenkívül a szívóhatás megváltozásánál a túlságos erős utánáramlást az ismert szerkezetekkel szemben csökkentjük. Végül a találmány tárgyát képező fúvóka a fccskendőfúvókákkal szemben a keverék porlasztása tekintetében is lényeges előnnyel bír. A fecskendőfúvóka a tüzelőanyagsugarat a gázosító keverőtérbe fonálalakban vezeti be. A fonálszerű folyadéksugár örmagában is igyekszik alakját a fúvóka szájából való kilépés után is megtartani. A tüzelőanyag könnyű szétporlasztása szempontjából azonban előnyös, ha a tüzelőanyagsugár a fúvókából való kilépés után is inkább szétoszlani igyekszik, mintsem alakjának megtartására. A találmány szerinti fúvókánál a benzinsugár nem szálszeríi alakban lép ki a gázosító keverőtérbe. hanem inkább szétosztott, könnyen szétporlasztható sugár alakjában, miáltal jó keverést érünk el. A találmány tárgya szerkezetileg sokféleként oldható meg. Ezen megoldások egyike abban áll, hogy a fúvókában több, közös csapon ülő tárcsát rendezünk el, melyeken váltakozó lemetszések vannak alkalmazva. A gyártás szempontjából ezen szerkezet különösen előnyös, mivel az ellenállás-testek rendkívül egyszerűen állíthatók elő. Egy más szerkezet abban áll, hogy a fúvóka csatornájában több tárcsa van elrendezve, melyek váltakozó furatokkal bírnak, amidőn is két-két helytálló tárcsa között egy harmadik, forgatható tárcsa van elhelyezve. Ilyként lehetővé válik az átömlőcsatornák viszonylagos helyzetét változtatni és ezáltal az ellenállást szabályozni. A föntjelzett szerkezeti lehetőségek folytán i tüzelőanyag mennyiségét az alkalmazott ellenállások száma szerint tág határok között lehet szabályozni, azonban az ellenállástesteknek alkalmazása a gázosítók szerkezetének bizonyos méreteit kívánja meg. Hogy tehát az ellenállástestek számától "észben függetlenül is lehessen a tüzelőanyag nennyiségét tágabb határok között szabályozni, ajánlatos a lemezek átömlökeresztmetszeteit is szabályozhatóan szerkeszteni. Ezt azzal érjük el, hogy a lemezek egy részét a fúvóka csatornájában szilárdan szereljük be és ezen lemezeken tolattyúkat alkalmazunk, melyeknek beállításával az átömlő•satornák keresztmetszetét változtatni lehet. A keresztmetszetváltozás és az átömlőcsatornák helyzetének változtatása együttesen tlkalmazva, még tágabb határok között teszi 'ehetővé a tüzelőanyagmennyiség szabályozását. Végül az ellenállástestek csövekből is álllatnak, melyek egymás fölött .elrendezett ;;ííkii!ctekkel és bővületekkel vannak ellátva. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának öt példaképeni foganatosítási alakja van föliin tetve. 1. ábra a gázosító hosszmetszete, melyen I fúvókában elrendezett ellenállástestek láthatók. 2. ábra alaprajz, mely a keverőtérbe torkoló Vilépönyílást mutatja. 3. ábra hosszmetszet a fúvókában elrendezett lemezekből álló ellenállástesttel, mely lenezek átömlőcsatornáinak viszonylagos hely•cete változtatható. 4. ábra ugyanezen szerkezet alaprajza. 5. ábra oly ellenállástestet mutat, melynél z átömlőcsatornák keresztmetszete változtatható. 6. ábra ezen szerkezet alaprajza. 7. ábra oly gázosító hosszmetszete, melynél