74623. lajstromszámú szabadalom • Kazángőzzel üzemben tartott hydaulikus emelők

: Meg-jelent 1919. évi julius lió 3ü-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74623. szám. V/f. OSZTÁLY Kazángőzzel üzemben tartott hydraulikus emelők. BIEDERMANN HENRIK GÉPÉSZMÉRNÖK PÉCSETT. A bejelentés napja 1917 jnnius hó 26-ika. A találmány tárgyát képező és az alábbiakban ismertetett emelőszerkezetek mindenütt alkalmazhatók, ahol magasnyomású gőz áll rendelkezésre. Az emelők természetszerűen akkor is működnek, amikor azokat más energiaforrással, mint például magasan fekvő víztornyok vizével,.szivattyúkkal stb. összekötjük. A hydraulikus emelő üzeméhez szüksé, gelt magasfeszültségű vizet az eddigelé ismert szerkezeteknél úgy nyerik, hogy a vizet vagy magasan fekvő víztornyokban tárolják, vagy pedig egy nagy súllyal megterhelt hydraulikus plungert megfelelő magasságra emelnek, Mindkét esetben terjedelmes és tetemes költséget igénylő berendezések szükségesek. Az első esetben víztartány, mótor és szivattyú; második esetben súlyakkumulátor, mótor és szivattyú szükséges. Az emelők üzeme is költséges, mert a motort és szivattyút csak képesített egyén kezelheti, nemkevésbbé költséges a berendezés karbantartása. Ezen hátrányok kiküszöbölését célozza a találmány tárgyát képező emelőszerkezet. Miután minden üzemben álló gőzkazán már magában véve oly energiaforrást képez, melyben magasfeszültségű gőz az energia hordozója, célszerűnek látszik, minden közbeiktatott szerkezet kihagyásával, a kazángőz feszültségét közvetlenül a hydraulikus folyadéknak átadni. így a íöbbé-kévésbbé komplikált mótor, a szivattyú és a magasan fekvő víztartány vagy súlyakkumulátor teljesen elmaradhatnak. A kívánt hatás elérhető, ha a kazángőzt a hydraulikus folyadék fölé vezetjük, amely esetben annak nyomása a folyadékra és annak minden irányában tovább terjed. A folyadékokkal való érintkezésnél, különösen ha azok hidegek, a gőz nagy része lecsapódik, ami tetemes energiaveszteséget von maga után. Ennek meggátlására vagy a folyadékokat föl kell melegíteni, vagy a folyadék és gőz közé egy mozgatható szilárd testet, például egy dugattyút közbeiktatni. A gőznyomás a dugattyúra, ez pedig a folyadékra nehezedik. A kazángőznek közvetlen hydraulikus hatásra való ily fölhasználását sokféle példával lehetne illusztrálni. A bemutatott rajz egy példát tüntet föl, ahol az emelőszerkezet anyaggal megrakott csilléket kisebb magasságra emel, hogy azok tar-