74583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben könnyen oldható kristályos anyagok, pl. alumíniumnitrát, nátriumnitrát, kálciumnitrát glikolsav stb. előállítására

Megjelent 19li). évi jnlius hó 417-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74583. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás vízben könnyen oldódó kristályos anyagok, pl. ammoniumnitrát, nátriumnitrát, kalciumnitrát, glikolsav stb. előállítására. ELEKTRQCHEMISCHE WERKE G. M. B. H. CÉG BERLINBEN ÉS DR

DREIBRODT OTTÓ VEGYÉSZ BITTERFELDBEN. A bejelentés napja 1918 március hó 4-ike. Elsőbbsége 1917 át

rilis hó 26-ika. Ismeretes, hogy számos kémiai anyag higroszkopossága azok ipari alkalmazását rendkívül megnehezíti. így pl. az ammoniumnitrát kitünö trágyázószer volna, ha a levegőn nem folyna szét. Ugyanez a hátrány mutatkozik az ammoniumnitrátnak a lőszergyártáshoz való alkalmazásánál és ez az oka annak, hogy nem szívesen használják. A nátriumnitrát ugyan kevésbbé higroszkopos, mint az ammoniumnitrát, de mindamellett nem alkalmazható oly mértékben, mint ez higroszkopossága nélkül optikai tulajdonságaira való tekintettel lehetséges volna. A nátriumnitrát ugyanis tudvalevőleg csaknem ugyanolyan kettős fénytörést mutat, mint az izlandi kettős pát (mészpát) és ezért a mindinkább ritkává váló mészpátot kitűnően pótolhatná. További példaként fölemlítjük a glikolsavat, melynek kristályai higroszkopossága folytán a levegőn oly könnyen szétfolynak, hogy hosszabb raktározása jelentékeny veszteség nélkül alig lehetséges. Megállapítottuk, hogy a higroszkoposság számos anyagnál teljesen megszűnik, míg más anyagoknál minimumra redukáltatik, ha a kikristályosítandó oldatokhoz kis mennyiségű zselatint, fehérjét, kazeint vagy dextrint adunk. Kivételt csak a kálciumklórid, foszforpentoxid, marókálium, marónátron és hasonló igen higroszkopos vegyületek képeznek, melyeknél a higroszkoposság csak igen kis mértékben befolyásolható. A higroszkoposság megszüntetése vagy csökkentése valószínűleg arra vezetendő vissza, hogy a képződő kristályocskákon % minden növekedési rétegben vékony kolloidális bevonatok létesülnek. Ha ugyanis a glikolsav vagy az ammoniumnitrát ilyen kristályocskáit alacsony hőmérsékleten elhamvasztjuk, akkor abban az esetben, ha hozaganyagnak zselatint használtunk, a tégelyben lehelletnyi szénmennyiség marad vissza. Kísérleteket végeztünk olyképen, hogy ugyanoly mennyiségű ammoniumnitrátot egyszer tiszta vízben és másszor zselatint tartalmazó vízben föloldottunk és az oldatból kikristályosítottunk. A kapott kristályocskákat azonos alapokon egymás mellé fektettük. Néhány nap után megállapítható volt, hogy a hozaganyag nélkül kikristályosított ammoniumnitrát először össze-