74579. lajstromszámú szabadalom • Szilárdan álló váltólámpa mozgatható ellenzőkkel egyszerű jobb- és balváltókhoz

előtti vagy mögötti talpfára szerelj tik-e, a (16) tengely egyik vagy másik végére erő­sítjük. A váltó (19) vonórúdjával való ösz­szeköttetést a (17) emelő (20) kivágásá­ban elrenedezeít (21) csavar hozza létre, mellyel a (19) vonórúd villás végében csuk­lósan ágyazott (22) csavaranya kapcsoló­dik. Azáltal, hogy ezen csavaranyát föl­jebb. illetve lejebb csavaroljuk, a hajtó­emelő hatásos hosszát beállíthatjuk, -vagyis a lámpát különböző löketű váltókhoz te­hetjük alkalmassá. Ugyanily módon ki­egyenlíthetjük az üzemben beálló kopáso­kat is. A (22) csavaranya beállított hely­zetében tetszőleges módon rögzíthető. A (10, 11) menesztőemelők fejalakban kiszélesített (24) alsó végeiben két-két (23. 23) görgő van ágyazva, melyek a (17) hajtóemelő (25) fejrészén kiképezett görbe vezetékkel működnek együtt. Hz a görbe vezeték a legnagyobb részére kiterjedő, a (16) tengellyel koncentrikus (26) közép­részből és az ennek végeihez hirtelen át­menettel csatlakozó, nyugasszerű (27, 27) részekből áll. A váltólámpa működése a következő: A váltó véghelyzeteiben a mindenkor a (17) hajtóemelővel kapcsolódó (10) vagy (11) menesztőemelő egyik vagy másik (23) görgője az illető (27, 26, 27) görbe vezeték megfelelő (27) nytigaszában fekszik. Ab­ban a pillanatban, amikor a váltó átállítása megkezdődik, a (23) görgő a (27) nyu­gaszból kiemelkedik és a j?örbe hirtelen át­ménete folytán már rendkívül kis állítási út leírása után a görbe körívalakú (26) részére fut föl. A közös (12) tengely körül forgó (10, 11) menesztőemelők tehát azon­nal a váltó átállításának kezdetén bizonyos szögű elfordulást végeznek, ami által a (10) emelő az (1) ellenzőt kilengeti, a (11) emelő pedig a (2) ellenzőt eltolja úgy. hogy az 5- 8. ábrákon (b)-nél föltüntetett, a megállást jelző zavaró képek jönnek létre Addig, amíg a (23) görgő a körív­alakú (26) pályán gördül, tehát az állítási út túlnyomó része alatt a (10, 11) me­nesztőemelők változatlan viszonylagos helyzetben maradnak és az (1, 2) ellenző­l ket a feles állásban tartják. Közvetlenül az állítási út befejezte plőtt az eddig a görbe pályával nem kapcsolódó (23) görgő, szin­tén hirtelen mozdűlattal, a (25) fej másik végén lévő (27) nyugaszba csappan, ami által az (1, 2) ellenzők gyorsan az ellen­kező végállásba hozatnaík. Az új váltólámpa célszerűen villamos világítással van ellátva. A (28) kábelt a (9) állvány (29) merevítőbordájának (30) fu­ratán át vezetjük a (31) izzólámpához, míg a megfelelően kiszélesített (32) borda ká­belvégelzárónak van kiképezve. A szüksé­ges jelzési biztonság elérésére a lámpa tokjában a (31) izzólámpán kíviil a (33) kőolajlámpa van elrendezve. A lámpa (34) kürtője úgy van kiképezve, hogy a váltó számával ellátott (35) bádog­lap könnyen ráerősíthető. Ezáltal a váftó száma a lámpa legmagasabb pontján van elhelyezve és így nagy távolságról is jól leolvasható. Szabadalmi igények. 1. Szilárdan álló váltólámpa mozgatható ellenzőkkel egyszerű jobb- és halvái­tokhoz, melynél a jelzőábrákat a lámpaoldalak mindegyikén egy-egy el­esúszlathatóan, illetve vízszintes ten­gely körül kilengethetően elrendezett ellenző hozza létre, mi mellett az ellen­zőket görbe vezetőpályák által vezérelt menesztőemelők mozgatják, azáltal jel­lemezve, hogy a vezetőgörbék körív­alakú középrészéhez a pályavégek nem folytonos görbék alakjában csatlakoz­nak, oly célból, hogy a menesztőemelők a véghelyzetből az ellenzőknek a feles állásban való mozdulatlanságát bizto­sító és a váltóállító mozgás túlnyomó részére kiterjedő közbenső helyzetbe, illetve ebből a másik véghelyzetbe hir­telen menjenek át. 2. Az 1. igényben védett váltólámpa foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy mindkét menesztőemelő szabad vége egy-egy a lámpa és a váltó min­denkori viszonylagos helyzetének meg­felelően a lámpatest egyik vagy másik

Next

/
Thumbnails
Contents