74566. lajstromszámú szabadalom • Elágazócső-összeköttetés

Megjelent 1919. évi julius hó 32-éit. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74566. szám. Ve/l. OSZTÁLY. Elágazócső összeköttetés. MANNESMANNRÖHREN-WERKE CÉG DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1918 julius hó 2-ika. Elsőbbsége 1918 május hó l je. Jelen találmány tárgya elágazócső­összeköttetés a furat széle alá nyúló gyű­rűalakú megerősítő csonkkal és a cső külső falához támaszkodó nyereggel. Az ilyfajta ismeretes elágazócső-össze­köttetésektől a jelen találmány tárgyát ké­pező, a csonk és az üreges kibővítőtiiske alakításában tér el. A csonk rövid, teljesen sima csődarabból áll, mely külső végén ?, nyeregrész vállához fekszik, míg a főcsőbe belépő belső vége az üreges kibővítő­tiiske által áthaj tátik úgy, hogy a cső széle alá nyúlik. A kibővítőtüske kúpos része a csonk áthajlítását tartósan meg­támasztja, ami az összeköttetés szilárdsá­gát biztosítja. A kitágítható csonkokkal bíró ismeretes elágazócső-összeköttetések­től az új összeköttetés továbbá abban tér el, hogy a csonk áthajlítása nemcsak úgy mint eddig, két helyen támaszkodik a cső­falhoz, hanem az egész kerületen fekszik föl. A tartós megtámasztás és a szilárd fölfekvés következtében az áthajlítás meg nem lazulhat és vissza nem görbülhet. Az üreges kitágítótüske esetleg utólag is meg­húzható anélkül, hogy a csonk kihúzásától kellene tartani. A csatolt rajzon ez a csőösszekötté­tés az 1. ábrán metszetben és részben nézetben van föltüntetve a részek oly alakjában, me­lyet azok a karima megerősítése előtt el­foglalnak, az la. és 11). ábra a kész összeköttetés met­szete, illetve nézete. A megrősítőcsonk a rövid sima (a) cső­darabból áll, mely a (b) főcsövön ülő (c) nyeregrészbe nyúlik és ezen nyereg (cl) vállához támaszkodik. A nyeregrész isme­retes módon a (b) csövön (d)-nél tömítve van. Az (a) csonkban az üreges (e) kibő­vítőtüske van behelyezve; ennek (el) vastagítása var/ Ezzel az (e) tüskével a belül csavarmenetekkel ellátott (f) csőda­rab van összekötve, mely a (g) tömítés közbehelyezésénél a. (c) nyeregre támasz­kodik. Miután a főcsőbe a lyukat kifúrtuk, amihez ismeretes fúrókészülékeket hasz­nálhatunk, az clágazócsonkot — mint azt az 1. ábra mutatja — a (b) cső nyí­lásába vezetjük be. Azután az üreges ki­bővítőtiiskét az 1. ábrán látható nyíl irá­nyában fölfelé húzzuk. Ezáltal a tüske (el) vastagítása az (a) csonk alsó szélét kifelé áthajlítja úgy, hogy az szorosan rá­fekszik a csőfalra. A részek ezen állását és alakját mutatják az la. és 1b. ábrák.

Next

/
Thumbnails
Contents