74559. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítóberendezés mozdonyokhoz

- 2 -hevített gőzt szolgáltasson, másrészt a füstkamrás túlhevítő a füstgázok különösen nagy mértékű lehűtését teszi lehetővé. Mig már most, a régebbi építési módoknál, kizárólag füstkamrás túlhevítő volt elrendezve, vagy az újabb kiviteleknél, kizárólag füstcsöves túlhevítőt alkalmaznak, addig a jelen legújabb elrendezés első izben hoz létre egy-egy ilyen túlhevítővel illetve egészben két túlhevítővel bíró mozdonyt, mely túlhevítők a fönt megadott, meghatározott sorrendben egymásután vannak kapcsolva. Az elérni kivánt teljesítmények a lehető legnagyobb mértékűre fokozhatok, ha a már említett eszközökhöz még az a további is járul, hogy a füstcsöveket bizonyos, a célnak megfelelő mértékben kibővítjük, nevezetesen úgy, hogy a füstgázok olyan hőfokkal lépjenek belőlük ki, mely nem, vagy nem jelentékenyen kisebb, mint az a hőfok, melyet a gőz, a füstcsöves túlhevítőben legnagyobb mértékű túlhevítésnek helyén elért, amiről alább részletesebben lesz szó.. Lehetetlen ugyanis ekkor, hogy a forrógőzből a füstgázokba meleg jusson vissza és így a forró gőznek már elért legnagyobb hőfoka változatlanul fönnmarad. Az előzőkben foglalt elvek szerint kiképezett gőztúlhevítő berendezésnek egy foganatosítási példája a mellékelt rajzon van bemutatva. A telített gőz a mozdonykazán (a) gőzdómjából (1. ábra) a (b) csövön keresztül, a füstkamrás túlhevítő (c) gőzelosztó kamrájába jut (1, és 2. ábra), melynek túlhevítő (d) csövei, a pl. választott esetben, vízszintes csőkígyók s melyek úgy vannak egymásfölött elrendezve, hogy a füstgázok útját keresztben átszelő egyenes részük egymáshoz képest eltoltan fekszik (1. ábra). A (d) csövek az (e) gőzgyűjtőkamrába torkolnak, melynek lefelé irányuló (el) meghosszabbítása a füstcsöves túlhevítő gőzelosztó kamráját alkotja. A rajzolt például ez a túlhevítő két (f, fl) forrógőzgyújtő kamrával van ellátva (2. ábra). Ennek a füstcsöves túlhevítőnek csövei (g)-vel, mig a kibővített kazánfüstcsövek (h)-val vannak jelölve. Utóbbiak, az (el) gőzelosztó kamra hosszának megfelelően (g) túlhevítőcsövekkel vannak megrakva. Mint az 1. ábrából látható, a füstkamra, a vízszintes (i) lemez segélyével, mely valamivel magasabban van elrendezve, mint a (h) füstcsövek legfölsőbb sora. a füstkamra homlokfalánál kezdődik és kevéssel az egyesített (e, el), gőzkamrák előtt végződik, egy fölső (k) és egy alsó (kl) térre van osztva. A (k) fölső tér a füstgázcsatorna a (h) füstcsövek és a kémény közt és benne foglalnak helyet a (d) füslkamrás túlhevítőcsövek, melyek a füstgázok útját keresztben átszelik. Ezek a csövek, mint az 1. ábrán látható, egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. A füstgázoknak nem áll más út rendelkezésükre, mint éppen ezen (d) túlhevítőcsövek közt lévő hézagokon át. Minthogy ezek a csövek egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve, azért köztük füstgázörvények keletkeznek, melyek a csöveknek a füstgázok által való igen hatásos körtilöblögetését idézik elő, tehát utóbbiakról az előbbiekre való igen tökéletes hőátmenetet biztosítanak. A hőfokviszonyok egészben kb. a következők: A telített gőz, melynek nyomása kb. 12—15 atm.-t tesz ki, az ennek megfelelő kb. 190—200° C. hőfokkal lép le a (d) túlhevítőcsövekbe, melyekben kb. 250° C. hőfokra előtúlhevítik. Ezzel a hőfokkal lép be azután a gőz a (g) túlhevítőcsövekbe, melyekben a túlhevítési hőfok kb. 400° C. hőfokig növekedik. Ugyanezen kb. 400° C. hőfokkal lépnek ki a füstgázok is a (h) füstcsövekből és mennek a (d) előtúlhevítőcsövek közé, melyeket végül kb. 350—300° C. hőfokkal hagynak el. Ugy a hosszúságot, mint és főleg az átmérőt illetőleg szokásos méretű füstcsöveknél a gőz legnagyobb mértékű túlhevítését a tapasztalat szerint már a füstcsövek kivezető végé előtt bizonyos darabbal elérjük. Ezen hely és a füstcsövek vége közt természetesen a füstgázok hőfoka még tovább csökken, minthogy azok útjuknak ezen részén is meleget adnak még át a kazánvízzel körülvett füstcsöveknek, úgy hogy a hozzá-