74559. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítóberendezés mozdonyokhoz

Megjelent 1919. évi julivis hó 12-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74559. szám. V/u. OSZTÁLY Gőztúlhevltőberendezés mozdonyokhoz. SCHMITSCHE HEISSDAMPF-G. M. B. H. CÉG CASSELWILHELMSHÖHÉBEN. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1917 november hó 9-ike. Azoknak a kimerítő tapasztalatoknak alapján, melyeket a mozdonyokhoz való gőztúlhevítőkkel a világ csaknem valamennyi államában tettek, ismeretes, hogy a füatcsöves túlhevítők minden egyes fajtájú túlhevítőnél, közöttük és főképen a füstkamrás túlhevítőknél sokkal előnyösebbek. Bármily jelentékenyek azonban a füstcsöves túlhevítők gyakorlati és gazdasági eredményei, az eddig ismertté lett elrendezésekkel és építési módokkal semmiképen sem érték még el a lehetségesnek legszélsőbb határát sem a nagyfokú túlhevítés, sem a füstgázok kihasználása tekintetében. Amíg megelégedtek olyan túlhevítő hőfokkal, mely nem volt, vagy nem volt tetemesen nagyobb, mint az a hőfok mellyel a füstgázok a füstcsöveket elhagyják, továbbá amíg megelégedtek a füstgázok oly mértékű lehűtésével, mely nem sülyed a túlhevített gőz ezen hőfoka alá, addig a füstcsöves túlhevítő valamennyi követelményeknek jól megfelelt. Minthogy azonban a mozdonyokhoz való forrógőzkazánok természetes továbbfejlesztése, nagyobb szénmegtakarítás elérésére, a gőz nagyobb mértékű túlhevítésére kell hogy irányuljon és irányul is egyidejűleg a füstgázok nagyobb mértékű lehűtése mellett, ezért a jövőben az ilyen kazántól meg fogják követelni, hogy a gőzt kb. 400°-ra hevítse túl és egyúttal a füstgázokat kb. 300°-ra hűtse le. Ezek a föltételek azonban, füstesöves túlhevítőnél, egykönnyen nem teljesíthetők, mert a forrógőzt vezető csővezeték bevezet a hidegebb füstkamrába és csak ott csatlakozik a gőzgyújtószekrényhez. A gőz a füstcsőben, útjának utolsó részén nem vehet föl többé meleget, hanem mindenekelőtt az ut ezen utolsó részén azután pedig a füstkamrában, a füstgázoknak meleg visszaadása folytán, túlhevítőmelegéből veszít, ami természetesen szénveszteségeket okoz. Ennek elkerülése, a füstgázoknak az eddiginél még tökéletesebb kihasználása és a fönt már említett igen nagyfokú túlhevítés elérése már most azok a föladatok, melyeket a jelen találmány tárgyával megoldani kívánunk és meg is oldunk. Eszközül erre a célra itt általánosságban a füstcsöves túlhevítőnek a füstkamrás túlhevítővel oly módon való egyesítése szolgál, hogy ezen utóbbi túlhevítő előtúlhevítőként szerepel az előbbi túlhevítőhöz. Ezáltal egyrészt a füstcsöves túlhevítőt az elérni kivánt mértékben képessé tesszük arra, hogy igen nagy hőfokra túl-