74556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyolvasztóban történő redukcióra és olvasztésra valamint hozzávaló nagyolvasztó
3 -mékek szintén lefelé vonulnak el. Ily módon a redukálógázoknak, valamint a különböző égési termékeknek összekeveredése lehetetlen és ennek folytán a gázok lehető legjobb kihasználását érjük el az érc redukálása és megolvasztása tekintetében. A nagyolvasztóban 20-sza,l egy hűtőgyűrű, 21-gyel a salaklecsapoló és 22-vel a nyersvaslecsapoló nyílás van jelölve. A leírt nagyolvasztó azonban lehetővé teszi az ismertetett eljárás .foganatosítását olyan szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok (szilárd szén) egyedüli alkalmazásakor is, mely tüzelőanyagok redukálógázokat fejlesztenek. Ebben az esetben elmarad a redukálógázáram, valamint ennek a (10) hőraktározóval való előmelegítése, úgyszintén a (7) és (6) csatornákon át való bevezetése és így ekkor csak az elégető levegőt kell a (11) hőraktározóban előmelegíteni. Ez az előmelegítés azután 900—1000° C. hőfoknál, történik. Ennél az üzemmódnál az (5) fúvókák magasságában bekövetkező tüzelőanyagelégés és redukáló gázelégés folytán az ezen elégető helyről fölfelé ható, az izzó tüzelőanyagból származó hőkisugárzás és hővezetés segélyével redukálógáz (C, 0) fejlődik, mely lefelé eltávozik, az érc redukálását végzi és végül az (5) fúvókákon bevezetett elégető levegővel (C 02)-vé ég el, mely utóbbi szintén lefelé vonul, úgy hogy itt is ki van zárva a redukálógázoknak a különböző égési termékekkel való összekeveredése. Ennél az eljárási módszernél az ércek fémoxidjainak redukciója közvetlen úton, tehát kizárólag szilárd halmazállapotú szén 'segélyével történik. Minthogy 100 kg. nyersvasra kb. 75—80 kg. szén szükséges, ezért látható, hogy még az ércben lévő nagy oxigénmennyiségek esetén is a tüzelőanyag mennyiségének legföljebb 45%-a vétetik igénybe a redukcióhoz. Eszerint a redukció folytán keletkezett gáz közvetlenül az (5) sz;élfúvókák fölött kizárólag hidrogénből és szénoxidból állhat. és sem szénsavat, sem vízgőzt, sem nitrogént, nem fog tartalmazni. Ezáltal azonban lényegesen nagyobb mértékben van a redukció biztosítva, mint az ismert koksznagyolvasztókemencéknél, vagy elektromos nagyolvasztókemencéknél. De gazdasági tekintetben is kitűnik a jelen eljárás az ismert eljárásokkal, pl. a kokszkemencés üzemmel szemben a kb. 22%-nyi tüzelőanyagmegtakarítás folytán, mi mellett azonkívül az alacsonyabb' kemenceakna. alkalmazása folytán az építési és a iontartási költségek is tetemesen csökkennek. Ennél az eljárási módszernél a (10, 11) hőraktározók a nagyolvasztótól jobbra és balra, egy tömbben és a kemencétől csak hűtőszekrényekkel elválasztva úgy rendezhetők el, hogy a külön forrószélvezetést elkerülhetjük és a forró levegő közvetlenül a hőraktározóból egyenesen a (19) szélgyűrűbe és így az (5) fúvókákba jut. Továbbá a két redukáló módszer egyesítése is lehetővé van téve az eljárásnak mindennemű lényeges megváltoztatása és a nagyolvasztónak mindennemű építészeti módosítása nélkül. Ez az eljárási módszer vasnak mangánnal, chrómmal, szilíciummal, foszforral, vagy effélékkel való ötvözeteinek előállítása esetén előnyös. Mint a 3. ábrán látható, a kemencetelep a nagyolvasztó és a kémény tengelyétől szimetrikusan két oldalt van elrendezve. Mindig csak egy pár hőraktározó dolgozik, míg a másik pár azalatt tolatytyúkkal ki van iktatva. Ha pl. több hónapi üzem után a használatban volt (10 és 11) hőraktái'ozókon javításokat kell végezni, akkor a (23, 24, 25, 26) tolattyűk és a (27) kéménytolattyú elzárásával az egész baloldali (I) kemencerészt elzárjuk, miután előzőleg a (28, 29, 30, 31) tolattvú és a (32) kéménytolattyú kinyitásával az egész (II) jobboldali kemencerészt a (33 és 34) hőraktározópárral kapcsoltuk össze.
