74543. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földzárlatoknak nagy feszültségű elektromos hálózatokban való elnyomására
3 — szültségű kisülések lépnek föl, melyek a szikra újból való fölléptéhez vezetnek. A csillapítás által a wattnélküli áramok alakjában elő- vagy utánsiető maradékáramok az azoknál nagyobb erősségű wattárammal egyesíttetnek, úgy hogy a földhöz zárt pontban az áram és a feszültség közötti fáziseltolás csekély lesz. Ezzel azonban a földzárlat okozta szikrában föllépő, magában véve csak igen gyönge áram könnyű kiegyenlítésének föltételei ismét helyre yannak állítva. A semleges pontnak fojtócsévén át történő olyan földelésének, mely a fönt kifejtett föltételeknek megfelel, üzemtechnikai szempontból is igen fontos további következménye van. A kapacitásos terhelés jelentékeny fokozása, mely földzárlat esetében az áramok aszimetriájával jár, amennyiben védetlen háromfázisú telepeknél a földhöz zárt fázisban a töltőáram erőssége úgy, amint a fönti példában láttuk, kétszeres értékére emelkedik, megszűnik, ha a földhöz zárt csévét transzformátor vagy fojtócséve semleges pontjához csatlakoztatjuk. Az áramfejlesztőberendezést tehát a földzárlat tényleg nem érinti. Az áramfejlesztőberendezés által szolgáltatandó kapacitásos töltőáramok földzárlatnál ugyanakkorák, mint zavartalan üzem esetében. Kiterjedt hálózatoknál az egyetlen c-séve által eszközölt kiegyenlítés elenyészne, ha a hálózat egyes részei bármily okból lekapcsoltatnának. Ennek elkerülésére a hálózaton több fojtócsévét iigy oszthatunk el, hogy az egyes hálózatrészekhez tartozó oséévk ez utóbbiakkal kapcsolhatók le, ami által üzemi tapasztalatok szerint a kiegyenlítés rendszerint megmarad. A földhöz zárt csévéket rendszerint a hálózat transzformátorainak semleges pontjához vagy az egyes fázisokat mágneses lánckapcsolásban tartalmazó fojtócsévék semleges pontjához csatlakoztatjuk. A földzárlatáramot oly fojtócsévékkel is megszüntethetjük, melyek fázisról fázisra a fázis és a föld. közé kapcsoltatnak és az illető fázis áramát már a zavartalan üzemben is a föld felé kiegyenlítik. Ezen elrendezésnek azonban a föntiekben ismertetettel szembein több hátránya van. Az ilyen fojtócsévéket a teljes üzemi feszültséggel- szemben kell elszigetelni, ellentétben a semleges ponthoz csatlakozó fojtócsévével, mely csak a fázisfeszültséggel szemben szigetelendő el. A fojtócsévék állandóan feszültség alatt állanak és rajtuk állandóan áram megy át, továbbá összes látszólagos teljesítményük, pl. háromfázisú berendezésekben háromszor akkora, mint a semleges pontra kapcsolt fojtócsévéké, mely utóbbiak ezenkívül összehasonlítatlanul kisebb méretűek is lehetnek, mert csak átmenetileg vezetnek áramot. Végül a fázisonként bekapcsolt fojtócsévék a hálózatkapacitás töltőáramát már zavartalan üzemben is a föld felé kompenzálják, úgy hogy a hálózatok nélkülözik azt a gazdaságosság szempontjából igen fontos képességüket, hogy az utánsiető terhelési áramok az elősiető töltőáramok által kiegyenlíttessenek. A másodsorban említett elrendezés az elsővel egyesíthető is, különösen oly módon, hogy mágnesesen vagy elektromosan láncolatlan fojtócsévék által képezett mesterséges semleges pontot további fojtócsévén át földelünk, mi mellett a fojtócsévék úgy méretezendők, hogy az utóbb említett fojtócséve földzárlat esetében oly áramot vegyen föl, mely a földzárlatárammal teljesen vagy megközelítőleg egyenlő. Szabadalmi igényeli. 1. Berendezés földzárlatoknak nagyfeszültségű elektromos hálózatokban való elnyomására, azáltal jellemezve, hogy a semleges pontoknak fojtócsévéken át történő ismert földelésének fölhasználása mellett a fojtócsévék úgy vannak méretezve, hogy a fázis. feszültség alatt állva oly áramot vesznek föl, mely a hálózat földzárlatára-
