74534. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mindennemű anyagoknak nyomás alatt történő hevítése közben a bennük beálló térfogatváltozás ellenőrzésére (regisztrálására)

Megjelent 1919. évi julius hó 12-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74534. szám. VII/f. OSZTÁLY. Berendezés mindennemű anyagoknak nyomás alatt történő hevítése közben a bennük beálló térfogatváltozás ellenőrzésére (regisztrálására). ORDÓDY LAJOS BÉLA FŐMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 junius hó 6-ika. A jelen találmány tárgya berendezés mindennemű anyagoknak nyomás alatt történő hevítése közben a bennük bekövetkező térfogatváltozás ellenőrzésére (regisztrálására). A berendezés azon alapszik, hogy a zárt edényben nyomás alatt hevített anyag térfogatváltozását alkalmas áttétellel az edény külső oldalára visszük át, hogy azt ott ellenőrizhessük, illetve jelezhessük, vagy regisztrálhassuk. Erre a célra pl. a mellékelt rajzon összeállításában és részleteiben föltüntetett berendezés használható. A rajzon az 1. ábra a berendezést az edényen alkalmazva ábrázolja, míg a 2—7. ábrák e berendezés egyes részleteit tüntetik föl nagyobb léptékben. Az (1) födővel elzárt (2) edényben (kazánban) a nyomás alatt hevítendő anyag fölvételére való, pl. drótszövetből készült (3) kosár foglal helyet, melynek belsejében a hevítendő anyag fölszinére helyezkedő (4) tányéralakú nehezék (úszó) van elrendezve, illetve az (5) drótkötélre fölfüggesztve (7. ábra). Másik végén ez az (5) drótkötél a (6) súlyt hordja (6. ábra), mi mellett az (5) drótkötél a (3) kosár fölső karimájára szerelt (7) és (8) csigákon (3 ábra), valamint a (2) edény falára szerelt (9) és (10) csigákon (4., 2. ábrák) van átvezetve és az edény falának (11) furatán át lép ki abból. Az (5) drótkötél végén lévő említett (6) súly a (2) edény falára az ismert vízmutató üvegcsövek módjára szerelt (12) üvegcsőben föl- és lemozoghat, mely üvegcső alsó részén a (13) csapház és a (14) csap, fölső részén pedig az említett (10) csigát hordó csőtoldat (2. ábra) és a (15) csap útján a (2) edény belsejével közlekedik. A (12) üvegcső alatt, ennek hosszában, a (2) edény falán skálabeosztás és ennek fölső végén mutató van elrendezve, úgy, hogy a (6). súly helyzete és ezzel a (3) kosárban lévő, hevített anyag térfogatváltozása kívülről ellenőrizhető, illetve az anyagban végbemenő folyamat befejeződésének időpontja kívülről megállapítható. A (12) üvegcső alsó részén lévő említett (13) csapház, illetve (14) csap célja az, hogy hevítés közben meggyőződni lehessen arról, hogy a berendezés helyesen működik-e. Ebből a célból megnyitjuk a (14) csapot, mikor is a (2) edényben a kezelendő anyagra nyomást kifejtő közeg egy része lent a (12) csőhöz csatlakozó, a szabad levegőbe vezető csövön át kitódul és az ezáltal előidézett szivó-