74527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés könnyű szénhidrogének szétbontására

tortafalakon tapadnak és azután grafitszerű lerakódást adnak, mely a kaparó mozgását a maga résziéről szintén megnehezíti. . Az ilyen retortagázszénbontási berendezések különben is nagy hátrányokkal járnak. A koromrészecskék lassú eltávolítása következtében a koromlerakódás számára csaik kevés tiszta fölület kerül hatásra. Azon gázrétegek pedig, melyek szétbontásra kerülnek, az éppen keletkezett hyd" rogénnel összékeverődnek, minek folytán csak kevés friss gázJ juthat szétbontásra. A keletkezett hydrogénnek tiszta kiválasztása és elvezetése sem lehetséges, miután a hydrogén az újonnan bevezetetett gázzal összekeveredik. Hja ily szétbontási berendezésekkel nagyobb teljesítményt akarunk elérni, egész retortatelepeket (battériákat) kell alkalmazni. A szénhydrogének pyrogén szétbontását meg kísérletek ezen gázok robbanásszerű disszociációja útján is. Az ilyen szétbontás azonban csak olyan szénhydrogéngázoknál érhető el, melyeknek vegyi összetétele lehetőleg „labilis", pl. acetilénnél. Lehet ugyan olyan keveréket is robbanás útján szétbontani, mely acetilénből és más nem labil szénhidrogénből áll. Azonban ezen eljárásnak megvalósítása gyakorati üzemben nagy nehézségekkel és veszéllyel jár, úgy hogy ezen eljárás általános alkalmazása alig várható. Ezen eljárás a kiindulási anyagok, az acetilén és olaj gáz magas árának hátrányával is jár, míg pl. földgáz; mely a jelen találmány értelmében pyrogén szétbontásra különösen alkalmas, olcsó árban szerezhető be. Acetilénnek vagy acetilénnel kevert olajgázoknak robbanásszerű szétbontása továbbá állandó veszéllyel van összekötve. Az alkalmazott edényeknek csak kis űrtartalommal, legfeljebb 200—300 literrel szabad bírniok. Hogy az ilyen telepben nagy korommennyiséget állítsanak elő, ezen készülékek egész sorát kell alkalmazni, miáltal úgy a telep ára, mint pedig a föntartási és üzemköltségek növekednek és egyúttal a telep robbanási veszélye is nagyobb lesz. Jelen találmány tárgya oly eljárás és berendezés, mely már nem mutatja az említett hátrányokat. Ezen találmány a korom és hidrogén előállítására könnyű, rendes föltételek mellett nem labilis szénhydrogéneknek, elsősorban előnyösen metánt tartalmazó földgáznak hydrogén szétbontását alkalmazza magasra hevített, tűzálló fölületeken, melyek ellen a szétbontandó gázokat számos finoman elosztott gázáramban vezetjük. Metán tudvalevőleg 500 C. foknál körülbelül felerészben, 1000 C. foknál pedig teljesen elemeire bomlik. Lé Kelzárás esetén a szétbontásra szolgáló fölületek egyenletes hevítéséről és a koromnak a hevített fölületekről keletkezés után való azonnali eltávoltásáról kell gondoskodni, hogy egyrészt a korom odasülését, grafittá válását kikerüljük, másrészt, hogy ezen fölületet a további koromképződésre tisztán és el nem födött állapotban készen tartsuk. Arról is gondoskodni kell, hogy a hydrogéngáz kellően lehűtve, légelzárás mellett megfelelő berendezések segélyével gyorsan elvezettessék. A szótbontásra kerülő gáznak, hogy a telep teljesítménye nagy legyen, lehetőleg sok fúvókából kell kilépnie. Mindezen föltételeknek megfelel az 1. és 2. ábrákon föltüntetett, az eljárás foganatosítására való -berendezés; az 1. ábra a berendezés függélyes metszetét, a 2. ábra a vízszintes metszetet ábrázolja. A tűzálló, levegőt át nem bocsátó és hőszigetelő (50) kemencehüvelybe, mely előnyösen hengeres keresztmetszetű, szintén helytálló, tűzálló anyagból való hengeres (2) köpeny van behelyezv, mely magas hőfokra hevítve, a szénvegyületek (metán) szétbontására szolgál. Ezen köpeny hevítése célszerűen fűtőgázkeveréknek a (4) égési kamrában való lángnélküli fölületi elégetése útján eszközöltetik, amelybe megfelelő közökkel ellátott nagyfokban tűzálló anyag (zirkondioxid 1—2% thordioxidpótlékkal) van betöltve. Az égési gázok a gyűrűalakú (4) gyűjtőcsatornán és (42) füstelvezetőn át vezettetnek el. A fűtőgázoknak a (4) égési kamrába való hozzávezetése oly módon történik, hogy úgy a fűtőgázok, mint az égési levegő a (63) elömele" gítőkamrákban magas hőfokra hevíttetnek. A (03) előmelegítőkamra, mely a (6, 61) falak és a (62) válaszfalak által képeztetik, a (4) égési kamrát gyűrűalakban veszi körül és annak (61) válaszfala útján kapja a szükséges meleg-Riermj iséget. Az előmelegítőkamra függélyes (62) válaszfalak által egyes (63) cellákra osztatik, amelyek által a fűtőgázok, illetve az égési levegő fölváltva vonulnak át. A fűtőgázok hozzávezetése az előmelegítőkainrákhoz (64)-nél a (65) gyűrűs