74512. lajstromszámú szabadalom • Falak, tetők és födémek betonlapokból és más effélékból
{20—21. ábra) bemélyedésekbe helyezhetjük, úgy liogy azok a csatornákat nem szűkítik. Kétrétegű falaknál a kapcsok a 8-—11. ábrák szerint alakíthatók, vagyis egyenes szalagvasakból vagy máseffélékből lehetnek, amelyeknek végei köralakú vagy szögletes gyűrűvé vagy más efféle alakká hajlíthatok (8—9. ábra) esetleg oly módon, hogy először behasítjuk a végeket és eaután az egyik nyelvet fölfelé, a másikat pedig lefelé hajlítjuk (10—11. ábra). Ezen végek mindkét réteg lapjainak hornyaiba (illetőleg ezek (r3) bemélyedéseibe, 15. ábra) nyúlnak, mimellett a kapcsok legközelebb fekvő részei az (r2) bemetszésekbe kerülnek (15., 17. ábra) s így a lapok szoros fölfekvését nem gátolják (1. ábra). A kapcsok úgy a lapokat, valamint, a rétegeket megfe'lelő helyzetben tartják. Háromrétegű falaiknál, a kapcsok a gyűrűsalakú végeken kívül még a középen ki vannak bővítve, [kibővüléssel a középső falréteg hornyaiba hatolnak. A 22—23. ábrákban s föl tüntetett kapocs szalagvasból vagy másefféléből van. amelyet a fönti célból középen kettéhasítunk és aa egyik felet fölfelé, a másikat pedig lefelé hajlítjuk. A középső réteg lapjainak a kapcsok számára mindkét oldalt (r2) bevágásaik vannak (24. ábra.). Az 1. ábra fölső részén látható (s) kapocs, mely két egymással szöget képező falat köt össze, egyik végén gyíírüalakú, míg a másikon spirális alakú. Ily célra szolgáló kapocs lehet egész hosszában spirális alakú is és a közepén szög alatt hajlítható (12. ábra). Az 1. ábrán a fal légtere alatt az alapzatban (u) csatorna láthat'', amelyben az. esetleges lecsapódó víz összegyűlik és a (v) csatornán elfolyik. A nyírfakőregből, aszfaltpapírból vagy más efféléből való (d) borítás a ! ehulló habarcsot stb. fölfogja és a csatornának ezekkel való megtelését megakadályozza, mimellett a borítás hézagai a vizet átbocsátják. A légteret (vagy légtereket) határoló falrétegfölületek, valamint, a kapcsok, aszfalttal vagy effélével vonhatók be, hogy ezáltal azokat nedvesség ellen szigeteljük. A 18. ábrán lés a 14. ábrán szaggatott vonallal je-Vztük, hogy az építőlapok az egyik füg.gélyies élen (n) bemélyedéssel, a másikon {o) nyúlvánnyal bírhat, miáltal kölcsönösen tartják egymást, úgy hogy ezáltal az ajtó- és. ablakkeretre eső teher csökken. A 18. és 19. ábrákon látható módon a lapok tetszés szerinti számú, irányú és nagyságú (1) légterekkel képezhetők ki, hogy ezáltal a lapok könnyebbek legyenek. Ecélből az öntőformába tolt magok vékony pecekben vagy csúcs-i. ban végződnek; úgy hogy csak igen kis lyuk marad vissí'a, amelyen a cement nem hatolhat át. A másik bő nyí'ású véget ugyanezen célból (p2) dugóval zárjuk el. Ha a tető és a födémek a 2. ábra szerint kétrétegííck, úgy azokat ideiglenesen (b) gerendákra rakjuk le, melyek eltávolítandók, mihelyst az ezekre öntött cementgerendák és szaruk eléggé kiszáradtak és megkeményedtek. A (b) gerendákra a (p) lapokat soronként úgy rakjuk le, hogy a sorok között minden cementgerenda részére megfelelő tér maradjon. E célból a (b) gerendák középvonalai közötti legnagyobb 1 ivo'ság nagyobb, a szomszédos gerendák közötti legkisebb távolság azonban kiseb kell hogy legyen a lapok hosszánál. Tetőkhöz cs födémekhez való ezen lapok vagy legalább is a fc-'rö réteghez valók annyiban térnek cl a falépítőlapoktól, hogy a vízszinté n fekvő lap felső rf-/,e keskenyebb, mint annak akó része, úgy hogy a szorosan összetolt ap,ok között (pl) hézag keletkezik (4. és (i. ábra), mely a (h) kapcsok behelyezésének. valamint az (r) csatornák folyékony cementtel való megtöltésének megkönnyítésére szolgál. Az alsó réteg lerakása után minden sorra a szélek közelében (vagyis a (b) gerendák mentén) (i) faléceket rakunk le a fölső réteget hordó tartók gyanánt; a lapok úgy képezhetők ki, hogy azok (p2) nyúlványaikkal támaszkodnak a lécekre. A főleg vagy csak a fölső rétegbe helyezendő (h)_ kapcsok végei horogszerüek lehetnek, úgy hogy azokat a sorok közötti szabad térben kifeszített (g) sodronyokat vágy rudakat körülfoghatjuk. Végül a sorok közti hézagokba folyékony cementet öntünk, úgy hogy ezen hézagok és az (r) hornyok megtelnek, mii mellett az (i) lécek a lapok r,étegei közötti üres tér megtöltését megakadályozzák. Hogy ha az alsó rétegben is vannak (h) kapcsok és (pl) hézagok, akkor, még mielőtt a fölső rétegét leraknék, kitöltjük az alsó réteg hornyait.
