74483. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú elektromos gép

— 2 áezés. A szabályozást egyedül csak a gép mindenkori terhelési állapotának megfelelően föllépő harántmező végzi. Ha valamely normális kétpólusú gépnél a semleges szakaszban álló keféket rövidrezárjuk, akkor az a mező (primer mező), mely szükséges ahhoz, hogy'ebben a rövidrezárt áramkörben a normális áramot létrehozza, rendkívül gyönge. Ez a gyönge primermező ismert módon szekundermezöt hoz létre, mely a primermezöhöz képest 90-kal elősiet, mimellett a forgás irányában elől fekvő polusélet erősíti a hátul fekvő pedig gyöngíti (1. ábra). Egy második kefepárral, amelyet a rövidrezárt kefék között helyezünk az áramíordítóra, feszültséget vehetünk le, minthogy valamely képzelt fegyverzettekercsen ezen a helyen lép át a harántmező (szekunder-mező) legtöbb erővonala. Ezen a helyen fekszik úgyszólván a szekunder harántmező semleges öve. Ha azonban ebből a második kefepárból iizemáramot akarnánk venni, akkor az ily módon gerjesztett gép feszültsége rögtön csőkkene. minthogy ez az üzemáram a dinamógép fegyverzetében egy harmadik mezőt hozna létre, mely 90"-kaí halad a szekundermezö előtt a forgás irányában, tehát a primermezőhöz képest 180°-kai elősiet úgy. hogy az utóbbival épen ellenkező irányú (2. ábra). Ebből az következik, hogv ha ezen mező gerjesztő ampermenetei ép oly nagyok, mint az eredeti primer főmező ampermenetei, akkor ez utóbbiak kompenzálódnak, tehát a szekundermezö nem jöhet létre. A szekundermező megszűntével természetesen a tőle származó feszültség is megszűnik a második kefepáron. A feszültséget rendesen úgy tartják fönn, hogy a primermező gerjesztő ampermeneteit már kezdetről fogva pótgerjesztéssel annyira növelik, hogy a terciermező ellenampermenetei kompenzáltassanak. A 2. ábrán egy ilyen gép diagrammját tüntettük föl, melyből látható, hogy a terciermező minden oly nagyobodása, mely a második kefepár fokozott használati áramlevételéből származik, a primermező gyöngítéséí és ezzel együtt a szekundermező gyöngítését hozná létre. Ha az üzemáramerősség és az ebből eredő terciermező ezen növekedése az eredeti primermező nagyságát eléri, akkor ismét tökéletes kompenzáció lépne föl. Ha az ilyen állandó fordulatszámú és idegen gerjesztésű primermezejü gép jár, akkor már néhány százalékkal nagyobb üzemáram levétele elegendő arra, hogy a gép egészen feszültségmentessé váljon, más szóval, az ily gépet veszély nélkül rövidrezárhatjuk anélkül, hogy az áram lényegesen emelkedne. Ellenkező esetben azonban, ha a használati áramot egészen lekapcsoljuk, a feszültség lényegesen emelkedik, minthogy ekkor a primer részben nem csupán az eredeti ampermenetek, hanem a terciermező kompenzálására elrendezett ampermenetek is hozzájárulnak a szekundermezö gerjesztéséhez. Ebből következőleg a szekunder rövidzárlati áramkörben is jóval nagyobb áram lép föl. Ha a terciermező a fordulatszám nagyobbodása folytán a rendesnél nagyobbra nő, akkor a 2. a. ábra diagrammja szerint minden ily nagyobbodás ismét a primer- és szekundermezök gyöngítéséí vonja maga után és minthogy ez utóbbi, a terciermezőre visszahatva, nagyobbodást meg nem enged, mindenesetre a legnagyobb mértékű fordulatszámnövekedésnek dacára az üzemáram erősségének állandóságát érjük el. Az ilyen gép, mint már említettük, motor gyanánt nem indul meg. Ha már most a prirnerkeféket nem zárjuk közvetlenül rövidre, hanem a föllépő szekunderáramot a primermező ellenkompoundálására használjuk, akkor lé: nyeges előnyöket kapunk. A 3. ábrán a mező-diagrammot még egyszer íöltüntettiik. Az (I) sugár úgy, mint a 2. és a 2a. ábrán a (II) szekundermező gerjesztésére szolgáló (I) primermező ampermeneteit jelenti, mimellett a szekundermező 90°-kal az (I) sugár előtt halad. A (III) sugár a ter^yobbodása, mely a második kefepár fo-