74471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány előállítására szalmából szénából és más növényi anyagokból
Megjelent 1919. évi julius lió 13-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74471. száiu IV/e. OSZTÁLY Eljárás takarmány előállítására szalmából, szénából és más növényi anyagokból. DH OEXMANN HENRIK IGAZGATÓ LINGENBEN AZ EMS/M. (NÉMETORSZÁG). A bejelentés napja 1915 december hó 4-ike. Elsőbbsége 1915 március hó 9-ike. Ismeretes, hogy sok növényi anyag, mint például a szalma, nagyon tetemes tápértékeket tartalmaz. A gyakorlati mezőgazda azonban nem ludolt ebből lényeges haszno húzni, mert az egyes sejtek kéirgesedése (inkrusztációja) folytán ,a,z ilyen takarmánynak, nevezetesen' a szalmának, emészthetősége nagyon csekély. Az emészthetőséget már most ismert eljárások szerint akképen kellene növelni, hogy a növényi anyagokat bizonyos, kémiailag Inaló anyagokkal, mint niarókálival, marónátronnal;, mésztejjel stb. főzzük. Emellett úgy jártak el, hogy a kémiai behatást megszakították, amikor a kérgesedóseknek körülbelül fele föloldódott. A terméket vizzel nem mosták ki és nedvesen föletették. Ilyen módon olyan, takarmányt kaptak, amelynek tápértéke a föl nem tárt növénnyel szemben nem jelentéktelenül fokozódott. A termék azonban mlég egészen a növény jellegét mutatta: és a még mindig bőven jelenlévő kérgesedések folytán semmiesetre sem könnyen emészthető. A találmány tárgya már most eljárás egy ilyen fajta új takarmány előállításánál. Ezen eljárás szerint készített takarmány azáltal van jellemezve, hogy taz olyan növényi anyagokból áll, amelyek akképen voltak kémiailag kezelve, hogy a kérgesedések nemcsak kb. félig, hanem teljesen vagy majdnem teljesen föloldattak. Az ilyen takarmány könnyen emészthető és rendkívül nagy takarmányértékkel bír. Lehet azi magában vagy más anyagokkal keverve mindenféle állat számára takarmány gyanánt használni. Úgyszintén lehet azt mint elsőrendű erőtakarmányt, más, kevésbbé értékes takarmányhoz keverni. Az eljárás ezen új takarmány előállítására igen egyszerű. A növényt, apró részekre szétvágva vagy szétvágatlanul tartályba tesszük, itt egy vizes alkalikus oléatot adunk hozzá és a növényt addig főzzük, míg a teljes föltárást el nem értük. A kapott terméket célszerűen vizzel mioissuk és kívánság szerint szárítjuk. Miniden esetben ajánlatos a vizet legalább is lefolyása tani vagy kisajtolni. A szárítást a rostok szétszakítása előzheti meg. A főzés nem okvetlenül szükséges, sőt lehet az eljárást hidegen is foganatosítani, ekkor azonban megfelelően hosszabb idő szükséges Az alkalikus oldat erőssége tetszőlegesen választható. Némely esetben ajánlatos marókálinak, marónátronnak 10 százalékos oldatát alkalmazni. A,behatás időtartamát ez esetben 4—& órában szabjuk meg. Az eljárást gyorsíthatjuk azáltal, hogy a főzőedényben nagy nyomást alkálim,ázunk, lehet azonban közönséges |légnyo-í mással, sőt alnyomásnál is dolgozni. Minél jobban föltárjuk a növényeket, annál nagyobb a kapott növényi anyagnak hajlandósága a nemezelődésre. Ezt lehetőleg el kell kerülni, inert á nemezeit takarmány . emészthetetlen volna. A nemezelődést többféle módon meg lehet akadályozni.
