74441. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ejtőkalapácsok verőfejének emelésére

— 447 — Az (1) hajtótengelyen lazán forgathatóan a (2) kötéldob van elrendezve. A kötéldobba a (3) ék van beillesztve, melynek a (4) verőfej (1. ábra) emelésére szolgáló (5) drótkötelek fölvételére horonyalakú bemetszései vannak. A (2) kötéldobot az (1) hajtótengellyel ismert kivitelű rúgós kapcsolószerkezet forgathatóan kapcsolja össze. A kapcsolószerkezet a (6) csavarrugóból áll, mely az (1) tengelyen szilárdan elrendezett (7) hengert veszi körül és a dob falának két (8) toldata közé nyúló (9) orra által a kötéldobhoz képest rögzítve van, míg másik vége a (10) szögemelőhöz csatlakozik. Ez az emelő a csavarrúgó második menetének (11) toldatiához támaszkodik és működtetésére az (1) tengelyen hosszirányban eltolhatóan elrendezett (12) szorítókorong szolgál, mely a (13) hüvelyben folytatódik. A (13) hüvelynek kétrészű (15) gyűrű fölvételére szolgáló (14) hornya van. A (15) gyűrű a (16) emelő és a (17) csuklós rúd útján a (18) kéziemelővel van összekötve. A (18) kéziemelő lenyomásánál a (12) szorítókorong a (2) dobba nyomul, a (10) szögemelő kileng és ezáltal a (6) rúgó első menete megfeszül, illetve erősen a (7) hengerhez szoríttatilc. A henger tehát a rúgó első menetét magával viszi, mire a többi rúgómenet egymás után megfeszül és a kötéldob arra kényszerül, hogy a forgó mozgásban résztvegyen. A kötéldobban lehorgonyzott négy drótkötél most a dob csavarmenetes (19) hornyaiban föltekercselődik és a kötelek a szabad végükön megerősített (4) verőfejet fölemelik. Ha a verőfej a kívánt magasságig föiemeltetett, akkor a rúgós kapcsolószerkezetet a (18) emelő fölfelé lengetése által oldjuk és egyúttal a (20) lábitóval (2. ábra) a (21 szaiagféket működésbe hozzuk, mely a verőfejet fölemelve tartja. A szalagfék oldásánál a verőfej önsúlya következtében szabadon és akadálytalanul leesik. Ha az ütéseket úgy, mint gőzkalapácsoknál, szakadatlan' sorrendben akarjuk végeztetni, akkor a szalagféket nem hozzuk működésbe, míg a rúgós kapcsolószerkezetet a verőfej minden löketénél működtetjük. A szalagfék a munkás számára biztosítószerkezetet képez, amennyiben a munkás ezáltal a kovácsolandó darabokat nyugodtan és pontosan a sülyeszték alsó részébe illesztheti annak a veszélye nélkül, hogy az időelőtt leeső verőfej a fogóra ütve, a munkás kezét megsértené vagy a sülyesztékben még kellően el nem helyezett imunkadiarabot felrontaná, ami pedig fellenkező esetben úgy a munkásnak, mint a gyárosnak is kárt okozhat, A szalagfék elrendezése tehát a munkásvédelem szempontjából nagy jelentőségű. Hogy a verőfej a kalapács kezelőjének figyelmetlensége folytán ne emelkedhessél^ a (22) fejlemezig (1. ábra), kevéssel a löket vége előtt a beállítható (23) ütköző van elrendezve. Ha a fölemelkedő verőfej ezen ütközőre talál, akkor az ütköző a»(10) szőgemelőt (4. ábra) kiiktatja, mire a verőfej önsúlya hatása alatt újból leesik. Szabadalmi igények. 1. Berendezés ejtőkalapácsok verőfejének emelésére, azáltal jellemezve, hogy a verőfej emelésére a hajtótengellyel könnyen oldhatóan kapcsolt kötéldobra föltekercselődő drótkötelek szolgálnak. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtótengelyen lazán forgathatóan elrendezett kötéldobra magában véve ismert rúgós kapcsolószerkezet van beépítve, mely egy emelő működtetésénél a kötéldobot a hajtótengellyel kapcsolja, illetve a kettő kapcsolatát oldja. 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kö* téldob szalagfék hatása alatt áll, úgy, hogy a verőfej a rúgós kapcsolószerkezet kiiktatása és a szalagfék egyidejű működtetése által minden tetszőleges magasságban rögzíthető. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda. Budapest.