74381. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú friss olajhozzávezetéssel cirkulációs kenéshez

gattyúja van elrendezve. A négy szi­vattyú összeépítése ezáltal a leg­egyszerűbb módon és a legtömö­rebb elrenclezésse válik lehetővé. A szivattyúk hajtására nincs szükség több elemre, pl. közös tengelyen elrendezett exeenterre, mint amennyi pl. egy-egy vezérlőtolattvúval biró két munkadu­gattyú számára szükséges. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak egy foganatosítási alakját az 1. ábrán az excentertengelyen át vett hosszmetszetben és a 2. ábrán az 1. ábrára merőleges, a kö­zépső keverékolajhengerek egyikén át vett hosszmetszetben mutatja. A szivattyú (1) tokja fölső részével a mótornak kenőolajjal töltött (2) for­gattyútokjába nyúlik. A szivattyú tokjá­nak fölső részében az ismert módon, pl. a (3) csavarhajtással működtetett (4) tengely van ágyazva, melynek négy ex­centere a szivattyú tokjának négy liosz­szanti fúratában dolgozó dugattyúk és vezérlések mozgatására szolgál. A tok két középső, nagyobb fúratában az (5, 6) munkadugattyúk vannak vezetve, me­lyek egymáshoz képest eltoltan dolgoz­nak és a (2) forgattyútok alsó részében összegyűlő, friss olajból és elhasznált cirkulációs olajból álló keveréket szív­ják és továbbszállítják. Az (5) munkadugattyút a (7) vezérlő­dugattyú vezérli, mely a frissolaj szi­vattyií (8) nyomódugattyújával és a túlfolyt olajat leszívó szivattyú (9) ve­zérlődugattyújával egy darabból áll. A zérlődugattyú a frissolajszivattyú (11) vezérlődugattyújával és a túlfolyt olajat leszívó szivattyú (12) nyomódugattyújá­val egy darabból készül. A cirkulációs szivattyú (5), illetve (6) dugattyúi a keverékolajat a mótor (2) tokjából (7), illetve (10) vezérlődu­gattyúik megfelelő helyzeténél a (13, 14) csatornákon át a berajzolt nyi­lak irányában szívják be. A nyomólöket­nél az (5), illetve (6) dugattyúk a keve­rékolajat (7), illetve (10) vezérlődugaty. tyúik megfelelő helyzeténél a (14) csa­tornákon át a vezérlődugattyúkat körül­vevő gyűrűalakú terekbe .szállítják, ahonnan az olaj a (15) nyomóvezetékbe lép, mely azt a mótor megfelelő kenőhe­lyeihez vezeti. A friss olaj a (16) vezetéken át lép be és a (17) csatornán át a frissolajszi­vattyú vezérlőhengerébe áramlik. A. (11) vezérlődugattyú megfelelő helyzetében a friss olaj a (18) csatornán át a frissolaj­szivattyú (8) dugattyúja alá lép, mely a friss olajat munkalöketénél ismét a (18) csatornán keresztül a berajzolt nyíl irá­nyában a tok (19) furatához vezeti, ame­lyen át a friss olaj a mótor tokjába lép és itt az elhasznált olajjal keveredik. A túlfolyt olaj bevezetésére a (20) túl­folyatócső szolgál (2. ábra), melynek vízszintes alsó szára a tok (21) furatába torkollik. A túlfolyt olajat szállító szi­vattyú (9) vezérlődugattyújának meg­felelő helyzetében a túlfolyt olaj a (22) harántcsatornán át a (12) nyomódu­gattyú alá lép, mely munkalöketénél a túlfolyt olajat ismét a (22) csatornán át a (23) vezetékbe szállítja. Ez a vezeték vagy bizonyos kenőhelyekhez vezethet vagy pedig célszerűen a frissolajtar­tályba torkollik, melyből az olaj a (16) vezetéken át újból kiszívatik. Az elrendezés olyan is lehet, hogy az (5, 6) cirkulációs szivattyúk nem dolgoz­nak folytonosan, hanem azok egyike a a keverékolajat a mótor tokjából csak akkor szívja, ha a tok egy bizonyos ferde helyzetet foglal el. Ez a hatás légi jár­művek motorainál fontos, ha a jármű erősen ferde helyzetet foglal el. Az emlí­tett cél elérésére az illető (5) vagy (6) keverékolaj szivattyú szívócsatornáját olyan (nem ábrázolt) vezetékkel kell összeköttetésbe hozni, mely a forgattyú­tok azon részéhez vezet, melyből az em­lített ferde helyzetnél az olaj szívandó.

Next

/
Thumbnails
Contents